Miért szeretek egyedül lenni nagyon nagyon itthon? Miért nem szeretem ha valaki itthon megmondja mit csináljak?
Szeretek egész nap gyakorizni meg enni. Társaságban már rögtön van valami szarság de itthon egyedül nyugi van, nem azt mondom nem szeretem a balhét de azt szeretem ha valaki békénhagy, pl, nem mondja hogy öltözzél már föl, moss hajat, egyél rendesen, szépen beszélj ne káromkodj, segítsél a mamának valamiben( de minek ha ugyse fogadja el a segítséget-tapasztalat)
Indulunk, elkésünk, mindjárt oda érünk, holnap suli stb...
Ezeket nem bírom. Semmi iylesmit.
Vagy egyél többet, kevesebbet, takarítsd le a cipődet, szerelmes vagy már?
Leszólni természetesen az adott embert ha elmondom ha nem mondom ki tetszik akkor meg még a végén meleg vagyok ezzel jönnek.
Olyan fura minden a családomban főleg a mamámék furák.
Mert "nem szeretem ha valaki itthon megmondja mit csináljak"
Abban a hitben élsz (nem te vagy ezzel egyedül!), hogy úgy jó minden, ahogy csinálod, csinálni szeretnéd.
Szerintem ez nagyrészt tinihiszti még, de ettől még lehet benned introvertáltság.
Én is nagyon szeretek egyedül otthon. Mondjuk én olyankor szoktam takarítani, elpakolni stb. amivel a páromat sem akarom zavarni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!