Kitől tudnék diagnózist kapni felnőttlori autizmusra?

Hogy miből? Egész életemben nem stimmelt valami... Már ovis koromban se tudtam beilleszkedni, és hiába vágytam az emberekre, kapcsolatot teremteni sose -a mai napig- nem tudtam úgy ahogy kell (ez az akarom de nem megy az asperger jele, az autizmus spektrumzavar spektrumának enyhe végén helyezkedik el).

Csapatsportoltam, rengeteg közösségben voltam, próbáltam rengeteg pszichológust, de maximum jobb lett, jó sosem.

Meg tudtam tanulni kommunikációs mintákat (mit kell mondani ha kolléga visszajön nyaralásból, mit nem szabad mondani ha valaki szomorú, a small talkot nem szó szerint kell értelmezni, stb), de természetesen, zsigerből sosem jöttek a dolgok. Kizárólag a hozzám közelállókkal tudok kielégítően kapcsolódni.

Jellemző volt rám az hogy egy dologra éleződök ki, semmi más nem érdekel. Jellemző rám a merevség, a spontaneitás hiánya.

Nem tudom eldönteni hogy egy ember kedvel-e.

Gyakran mondanak nagyon okosnak. Ami érdekel (eddig a sport volt, de történt egy éles váltás és már egy tanulmányi terület) abban ez megmutatkozik. Nagyon durván, megrendíthetetlenül tudok belemélyedni az adott témába, és addig nem nyugszom (ha kell hajnalig...), amíg nem tudok annyit belőle amennyit akarok.

És őszintén, egy olyan gyerek-tinikor után, ahol nem tudtam beilleszkedni, folyton azt éreztem hogy nem szeretnek, nem vagyok elég jó, de pusztán azért mert nem tudom megmutatni ami bennem van, mert nem tudom hogy kell, jó lenne kapni egy olyan diagnózist, ami azt mondja hogy nem az én hibám.

Persze, azt is mondja hogy arra sincs remény hogy ebből "kigyógyulok", és örökre ilyen maradok, esetleg kicsiket tudok javulni. De egy "betegség"tudattal, egy konkrét válasszal a miértekre sokkal könnyebben tudnék elfogadni adott helyzeteket. Mert így nagyon fáj hogy társaságokat, haverokat, könnyeden, zsigerből kommunikáló embereket látok, miközben azt érzem hogy nekem ez nem jár mert baj van velem.