Tartsam meg inkább barátnak vagy hajtsak rá és emiatt veszítsem el?
Annyit érdemes rólam tudni, hogy soha nem volt igazi barátom. Mind ami volt az csak internetes és állandóan hallgattam a szüleim, nagyszüleim szavait, hogy nincs egy barátom sem akivel meg tudnám beszélni a dolgaimat. Én nekem olyankor eszembe jutottak a netes kapcsolatok, de azért a lelkem mélyén tudtam, éreztem, hogy igazuk van és ők nem igazi barátok aztán olyankor rosszul éreztem magam. Azt, hogy miért nem voltak inkább hagyjuk. Nem volt és kész, maradjunk ennyiben.
Most elkezdtem az egyetemet és jóval nagyobb aktivitást mutattam. Leültem a legelső nap egy hölgy mellé aki akkor hirtelen első benyomásra nem volt szimpatikus, de ez a benyomás addig tartott míg el nem kezdtünk társalogni. Nagyon megkedveltem, de igazából nem éreztem akkor még úgy iránta semmit. Szépnek tartottam, de attól még nem mozgott bennem semmi. Az utóbbi egy hónapban viszont annál inkább és pár nappal ezelőtt nálam már annyira áttört a gát, hogy randira hívtam. Nem mondtam ki, hogy randi és szerintem ezzel ő sincs tisztában. Nyilván elfogadta hiszen az egyértelmű, hogy nagyon kedvel engem. Találkozni ritkán találkozunk mert nem szokott bejárni minden órára, de ha bent van akkor általában mindig töltünk el együtt időt vagy plázázással vagy pedig azzal, hogy ki kísér a buszállomásra. Illetve minden egyes nap írunk egymásnak szinte és többször is megkérdezi egy nap, hogy mit csinálok éppen, mi újság velem stb...
Beszélgettem vele komolyabb témákról is. Pl felhoztam a gyerekvállalást és kiderült, hogy közösek ilyen téren a céljaink és mindketten egy nagy, szerető családról álmodozunk.
Nekem ez nagyon jól esik, hogy van aki végre figyel rám, keres és nem egy internetes "fake" barát, hanem olyan személy akire valóban lehet számítani. Emiatt pedig nagy dilemmában vagyok, mert szerintem a hölgy csak barátként tekint rám és attól tartok, hogy ha felhozom neki óvatosan, hogy én nyitott lennék arra, hogy közelebb kerüljek hozzá akkor soha többet nem szólna hozzám. Nekem meg mivel konkrétan igaz barátaim sincsenek, lehet ésszerűbb lenne elsősorban egy barátot szerezni és utána ismerkedni párkapcsolati szempontból.
Mit gondoltok?
Nekem volt egy nagyon jó lánybarátom. Én is sokat dilemmáztam, hogy ráhajtsak-e vagy sem, napokig gondolkoztam mi legyen és hogy legyen. Aztán egyszer úgy jött ki a lépés, hogy nem volt időm átgondolni és bepróbálkoztam.
Szóval lett egy feleségem és jövőre ünnepeljük a tizedik házassági évfordulónkat. :D
Én azt mondom hajrá, szarabb utólag megbánni, ha nem tetted meg.
"Lehet inkább ezt a randevút úgy kellene lebonyolítani mintha csak egy ártatlan, semleges találkozó lenne aztán a szituáció majd adná magát."
Igen. És ha jön a szál, ragadd meg, és kezdd fonni! De mindvégig szorítsd két kézzel a barátság fonalát is.
Elgondolkoztál már rajta, hogy tényleg vonzódsz-e hozzá és tudnád-e szeretni, vagy csak azért érzel úgy ahogy, mert nincs más ember az életedben ?
Ha igen, akkor ne csűrd ne csavard, ne puhatolózz, csak hívd el randira, de kimondottan randi szót használva. Aztán a randi lehet cukrászda, korcsolya vagy a jó ég tudja mit szerettek, ti beszéltek napi szinten.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!