Az idősebb felnőttek miért olyan okoskodóak? Meg amit ők mondanak nekem mindent meg kell értenem, de ha én mondom nekik az igazságot akkor szemtelen vagyok és rögtön kuss a nevem, de ha hazudok az érdekükben nekik akkor meg hazug dög vagyok.

Hajaj, ez nem kortól függ. Olyan dumákat lenyomnak a mai 18-20 évesek, hogy néha falnak megyek. És sajnos ugyanaz a baj velük, hogy hülyeséget mondanak, mert fogalmuk sincs az adott dologról (a fiatalok esetében a nulla élettapasztalat és az igazságos világba vetett hit miatt, az idősek esetében meg azért, mert ők még egy egészen más világban nőttek fel és amúgy is hajlamosak démonizálni az azóta kialakuló dolgokat).

Ezt a stílust általában az az ember veszi fel, aki azt hiszi, hogy mindenkinél csak és kizárólag az állhat fenn és úgy, mint nála. Hiába részletezed a dolgokat, utána már ciki lenne beismerni, hogy köze nincs az ő esetének a te élethelyzetedhez, akkor már csak beakad a lemez és csak azért is azt darálja, hogy te tehetsz róla, hülye vagy, ő nem volt/lesz ilyen, mert ő milyen okos és mennyivel keményebben dolgozott vagy mennyivel jobban dönt. Amivel nincs is baj, csak sajnos a saját fényezését nem tudja megvalósítani mások lenézése árán, mert akkor nem lenne elég nagy a különbség köztetek.

Nem tudok igazából jót mondani ezzel kapcsolatban. Rájuk kell hagyni. Az öregek éljenek abban a hitben, hogy a világ semmit sem változott, csak az emberek lettek hitványabbak (pont úgy, mint ahogy az őket megelőző generáció is gondolta róluk, mert ez csak egy illúzió), a fiatalok meg éljenek csak abban a hitben, hogy nem fognak egy rossz döntést sem hozni és ki tudnak védeni mindent, még azt is, ami rajtuk kívülálló okokból alakult úgy, ahogy (aztán vagy kapnak egy-két pofont, de addigra úgysem lesztek kontaktban vagy örökre azt fogják hinni, hogy mindenki más a hülye). Engedd el.

Sok ember van, akinek nem jut öröm az életben. A munkájuk amilyen sz*r, olyan keveset fizet, a főnökük idióta, a családjukat ki nem állhatják, a pénztelenség miatt nem jutnak egyről a kettőre, csak a mókuskereket tekerik minden eredmény nélkül. Bármibe kezdenek, bármerre néznek, csak a kudarcot, kiábrándulást, csalódást látják, nincs semmi, amire büszkék lehetnének.

Viszont ők is vágynak a sikerre. Nekik is kell, hogy valamiben jónak érezzék magukat. Erre a legjobb módszer az, ha igazuk van. Igaza pedig bármikor bárkinek lehet, csak okoskodni kell egy kicsit. Lehetőleg azzal szemben, aki hagyja: a fiatalabbak tökéletes alanyok ehhez, mer' há' hogy gyön az a takony kölök, hogy megmonnya, mi hogy van, há' az apja/anyja lehetnék!

Az okoskodásnak nincs értelme, nincs vele előrébb senki, de nagyszerűen megnyugtatja a nép egyszerű gyermekét, akinek elege van a kelet-közép-európai prolilét kilátástalanságából. Igaza volt, elégedetten dőlhet hátra, mer' ő megmondta, mi hogy van. Pénze nem lesz több, a munkája nem lesz jobb, a gyereke ugyanúgy visszapofázik, a házastársa továbbra is lábtörlőnek tekinti, de legalább ennyi sikert fel tud mutatni.

#3: " hülyeséget mondanak, mert fogalmuk sincs az adott dologról (a fiatalok esetében a nulla élettapasztalat és az igazságos világba vetett hit miatt"

Hát igen, a jó öreg Dunning-Kruger hatás... :)

[link]

Minél kevesebb ismerettel rendelkezik, annál kevésbé tudja belátni, hogy mit NEM tud...

Megnyugtatlak kérdező, hogy te is ilyen leszel 20 év múlva :)

20 éve mi is olyanok voltunk, mint te. A fiatalság mindig egyforma.