fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Elcsesztem az egyetemi éveimet?

Elcsesztem az egyetemi éveimet?

Figyelt kérdés
Nem is kérdés, inkább kijelentés. Teljesen új városba kerültem két évvel ezelőtt és annyira féltem az újtól, attól, hogy messze leszek az otthonomtól, hogy teljesen bezárkóztam és homokba dugtam a fejem, mondván, amiről nem tudok, az nem is zavar. A beiratkozás előtt olyannyira nagy volt bennem a félelem, hogy megfordult a fejemben, hogy be se iratkozok, azonban még is megtettem. Immáron harmadéves vagyok, jó tanuló, szeretem a szakot, de barátokat, társaságot egyáltalán nem szereztem az elzárkózásomnak köszönhetően. Az első másfél év így telt el, hogy volt jónéhány felszínes ismeretség és annyi, utána jött az online oktatás, ami szintén nem könnyíti meg a helyzetemet. Mostmár nem is lenne bátorságom ennyi idő után odamenni csoporttársakhoz, akiket eddig csak látásból ismerek, hogy hali kezdjünk el beszélgetni 2 év után.. Több száz fős évfolyamról van szó, de emiatt az évfolyam lúzerének érzem magam. Ha belegondolok, hogy évek múltán majd mindenki emlegeti a szép emlékét és én egyikük emléke se leszek.... szomorú. Ezt jól elcsesztem. Valahogy feltört bennem ez az emlék és jól esik kiírni. Kérdésem ugyan nincs, de ha valaki tud valami kedveset írni, azt szívesen várom. Jó éjt.

#egyetem #egyedül #félelem #évfolyam #hallgató #szaktárs
2020. dec. 14. 23:46
 1/10 October15 ***** válasza:
97%
Akkor még 2 féléved van a BA-ból... most nem azért de még ott az MA és a PhD. :D Az egyetemi éveidnek [és a szpásnak] még messze nincs vége. :P
2020. dec. 14. 23:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:

Első év végén én is úgy éreztem, hogy egy barátom sincs az egyetemen, utána barátkoztam össze többekkel, szóval valószínűleg nem vagy egyedül.


Odamenni beszélgetni, meg mindig lehet. Egyszer egy sràc egy órát mesélt a sörözős élményeiről, és mindenki udvariasan hallgatta a baráti társaságból, mert mindenki azt hitte, hogy valaki más ismerőse (és a másik emberre várt, hogy szóljon már, hogy mennénk). Ráadásul mi nem iszunk sokat, úgyhogy untuk is. De onnantól ismertük a srácot és mivel mindig végighallgathattuk valami "remek" kalandját, egy idő után jóban is lettünk. Ez már nem középsuli, itt mindenkit kedvelnek, ha nem kifejezetten bunkó vagy rosszindulatú és a többség örül, hogyha ráírsz bármilyen kérdéssel.

2020. dec. 15. 00:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
98%
Konkrétan én az utolsó évemben ismertem meg azokat az embereket, akikkel még bőven egyetem után is tartom a kapcsolatot. Én is bánom, hogy 3 évből 2-t teljesen elpazaroltam szinte, ha lehet így mondani.
2020. dec. 15. 00:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
100%

Harmadéves vagyok és ugyanezt műveltem, engem is kiakaszt. Nem vagy egyedül, ha ez megnyugtat. Jóban vagyok úgy ahogy egy-két emberrel, de nagyon sok egyetemi élmény kimaradt a mentális állapotom és gátlásosságom miatt.

Szeretnék Msc-re menni majd, lehetőleg külföldre. Ott aztán elölről lehet kezdeni az ismerkedősdit a szaktársakkal.

22l

2020. dec. 15. 01:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
74%

Én is így érzek sajnos ezzel kapcsolatban, ráadásul osztatlan képzésen is vagyok. :(

Igazából ne félj nyitni mások felé, legrosszabb esetben mit csinálhatnak? Max. nem beszélsz velük. Ne foglalkozz mások véleményével.

Ráadásul ha jelentkezel különböző szakkolikba, vagy közösségekbe, akkor ott is meg tudsz ismerkedni a szakodon kívüli emberekkel is.

20/l

2020. dec. 15. 01:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Nem, nem cseszted el emiatt az egyetemi éveidet és ne is rágódj ezen, engedd el a múltat, mert azon változtatni már nem tudsz. Először is döntsd el magadban, hogy a kialakult helyzet zavar-e téged (az írásodból ítélve igen). Ha így van, akkor azon dolgozz, hogy leküzdd a gátlásaidat. Jó, most a távoktatás miatt nem tudsz társaságban lenni, de addig is gondold át magadban a dolgokat, mit kéne másképp, tisztázd magadban, hogy mit szeretnél a jövőben. Ha társaságra vagy legalább 1-2 barátra vágysz, akkor tényleg csak rajtad múlik a dolog, hogy kibújsz-e a kis "barlangodból" és változtatsz-e a gondolkodásmódodon. Tudom, ez a gyakorlatban jóval nehezebb, mint képzeletben, épp ezért adj időt magadnak, ne erőltess semmit, ugyanakkor ne hagyd, hogy a negatív gondolatok lehúzzanak, hogy "ah már mindegy", "jóvan ez így". Mert nincs jól, utólag csak szenvedni fogsz amiatt, hogy mi lett volna, ha... Ha majd visszaáll minden a rendes kerékvágásba egyetemen, kolikban, fogd fel úgy a dolgot, hogy nincs vesztenivalód azzal, hogy odamész a többiekhez vagy valakihez beszélgetni. Maximum beszélgettek pár szót, de már ezzel is előrébb vagy, mert ahogy egyre többször közeledsz mások felé, egyre lazábban fog menni a dolog, anélkül, hogy észrevennéd. Ha kell, fordulj szakemberhez, ne szégyelld. A lényeg, hogy NE add fel és ne hagyd annyiban, HA zavar a helyzet. Hosszútávon nem fog jót tenni lelkileg.
2020. dec. 15. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
30%

Nem cseszted el.


Én azt vettem észre a BSc-s éveim alatt, hogy az embereket manapság nem érdekli az egyetemi élet. Sem a bulik, sem pedig a szakmai tevékenység, mint például a TDK konferencia, publikációk írása. Ez nagyrészt azért mert sokaknak muszáj egyetem mellett dolgozniuk. Ám akinek nem lenne muszáj, azon is azt látom, hogy csak a papírszerzésre megy, amúgy egyéni tanrendes, és a felnőtt életet hajszolja. Manapság ez egy trend, mert azt sulykolják beléd, hogy egész fiatalon saját háznak, kocsinak kell lenni, és az egyetemi ösztöndíjból nem megszerezhető.


Én azért örültem volna, ha lett volna pár nyugodt évem, amikor kutatok és szórakozok egyszerre, de sajnos 2020-ban nem ez a trend, és nem igazán volt partnerem benne. Persze az önbizalomhiányom is sokat rátett, mert sokszor nem mertem összeállni a legjobb tanulókkal, pedig én is szép eredményekkel büszkélkedhettem.

2020. dec. 15. 11:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
43%
Sulin kívül is vannak emberek.
2020. dec. 15. 17:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm.👍🏼
2020. dec. 15. 17:51
 10/10 anonim ***** válasza:
100%
Én harmadéves vagyok és az egyetemről egyáltalán nincsenek barátaim. Egyetlen egy lány van, akivel el szoktuk egymásnak mesélni, hogy kivel mi történt, de ezek a beszélgetések is nagyrészt az egyetemmel kapcsolatos témákra korlátozódnak pl. beadandó, jegyzet, vizsga, órai feladatok és egyebek. Rajta kívül senkivel sem beszélek a szakról vagy a kollégiumból, másokkal pedig abszolút nem is találkozok. Emlékszem, hogy az első napon már eleve le volt osztva, hogy ki kivel van jóban (akik egy középiskolából/városból jöttek, egy csapatban voltak a gólyatáborban és hasonlók) és ez egyáltalán nem változott azóta sem. Én tök nyitott voltam és már nagyon vártam az egyetemet, hogy új közegbe kerülhetek és új embereket ismerhetek meg, aztán nagyot csalódtam. Hiába mentem oda másokhoz beszélgetni, hiába ültem le valaki mellé az órán, hiába segítettem másoknak stb., kb. még én éreztem magamat hülyének. Mai napig ez van. Óra előtt mindenki vagy egyedül ácsorog a terem előtt, vagy a barátjával/barátaival és a teremben is ugyanúgy “kell” helyet foglalni, hogy még véletlenül se ülj le senki mellé. Köszönni sem szokás, vagy legalábbis a ritka pillanatok egyike, ha valaki visszaköszön. Még a csoportos feladatoknál is megy a nyafogás, hogy most egy másik emberrel kell dolgozni... Borzalmas. A koliban pedig szinte ugyanez van (abszolút nem volt semmi közösségi program vagy ilyesmi, tehát a szobatársadon kívül senkivel sem találkoztál), bár ott inkább az volt a gond, hogy mindig más évfolyamú, szakos és/vagy karos szobatársam volt, akivel az órarendünkből adódóan szinte alig láttuk egymást. Még szabválokon voltak picit barátságosabbak az emberek, főleg aki maga is szabválnak vette fel és nem ismert ott senkit stb., de ezek is csak ilyen egy-két hónapig tartó valamik voltak és nem rendes barátságok. A lényeg az, hogy nekem ebből a szempontból ez elég nagy csalódás volt és rosszul is élem meg. A jelenlegi távoktatásos helyzet pedig külön is borzalmas.
2020. dec. 15. 18:28
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Emberek főkategória kérdései »
Emberek - Társasági élet kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!