Beszéletés közben hogy kell tartani a szemkontaktust?

Nem kell 100%-ban a másik szemébe nézni. Legyen mondjuk 70%. A maradék 30% lehet kitekintés akármerre, vagy nézheted az orrát is, mert akkor nem annyira fogja észrevenni, hogy nem a szemébe nézel. :D

Feszélyező tud lenni, ha valaki végig a másik szemébe néz, nem ajánlom. :)

Üdv

Két dolgot szeretnék neked javasolni, egyrészt nézz meg néhány interjút vagy beszélgetést úgy, hogy lenémítod a hangot. Semmi másra ne figyelj csak az emberek szem és fejmozgásaira. Hang nélkül az elméd nem lesz képes szinkronba rendezni a szemmozgásokat és megfogod látni azt amit általában nem. Különösen az éppen beszélőre igaz, hogy a szeme gyakorlatilag különféle irányokba néz sorozatosan, szinte csak néha a másik szemébe vagy a másikra néz. Inkább az néz a másik szemébe aki hallgatja, ám még ő is időnként különféle irányokba néz. Van aki persze a másik szemébe néz, de úgy hogy közben a szemével ellentétesen mozgatja a fejét. Néz meg több ilyen videót, vagy távolról beszélgető embereket, úgy hogy a szemüket látod de a hangjukat nem hallod. Ebben az egészben van egy minta, egy logikus rendszer csak azért nehéz átlátni, mert mindenki elméje másként van huzalozva és emiatt a jelzések relatívak és bizonyos fokig egyediek.

Ezek nem a környezetre való kinézések, egy újabb kisérlettel meg tudom neked mutatni, hogy ezek a „nézések” valójában mi célt szolgálnak.

Annyi a dolgod, hogy felvételt készítesz önmagadról és önmagadnak a mobiloddal, miközben elvégzed ezt az 5 egyszerű feladatot, viszont a feladatok számát mond a kamerába, úgy hogy bele is nézel, majd ezután csak a feladatra koncentrálj, ilyenkor már nem kell a kamerába nézned csak a feladattal foglalkozz. A következő szám elmondásáig, akkor megint nézz a kamerába. Egyébként nagyjából ez az a minta amikor jól használod a „szemkontaktust” – Itt a kamerába nézést.

1. Idézd fel egy ismerősöd kinézetét, egy korábbi vagy a jelenlegi frizurájával.

2. Képzeld el az ismerősöd egy új frizurával.

3. Idézd fel hogyan szól a csengőhangod (mintha hallanád)

4. Képzeld el hogyan szólalna meg egy ismerősöd a másik nem hangján.

5. Idézd fel az eper izét.

Legyen egy ráadás is 6. Képzelj el vagy idézz fel egy éttermi jelenetet a barátaiddal, mondjuk egy svédasztalos reggelit.

Azok a szemmozgások amiket másoknál láttál és amit most saját magadnál láthatsz lényegében kognitív folyamatok és ezeket a folyamatokat jelzi ki a szemünk azzal hogy adott funkciók közben egy-egy bizonyos irányba néz. Ezek a funkciók visszacsatoltak és ezért nem vagy csak nagyon nehezen tudjuk elérni ezeket a kognitív funkciókat ha nem a megfelelő irányba nézünk.

Had mutassak ezekre a jelekre egy példát. Tegyük fel egy ismerősöd látott egy klassz cipőt és mesél neked róla, megszeretné venni ezt a cipőt, de azt gondolja nincs olyan ruhája amihez menne.

Ha te elképzeled az ismerősöd cipőjét vagy mellé azt a klassz nyári ruhát ami annyira jól áll neki, akkor lényegében az ismerősödre és a témára figyelsz, azonban közben a szemed a 2. sorszámú jelet fogja leadni, azaz a vizuális képzelet irányába fog nézni. Vagy mi van akkor ha az ismerősöd a kezeivel, úgynevezett illusztrátor gesztusokkal mutogatja el a cipő kinézetét ? Akkor figyelnéd vajon ha a szemébe nézel és nem akkor ha a kezét figyelnéd. lényegében figyelhetnéd a kezét is , igaz ?

Azért érzed, úgy hogy a másik a fejedbe lát, mert valójában így is van, többek között bizonyos kognitív funkcióidat figyeli.

Miért nem tudod igazán használni ezeket a funkciókat a jelzések leadása nélkül vagy másfelé nézve ? Azért mert ezek a jelzések visszacsatoltak és ezen a visszacsatoláson keresztül értjük meg a másik szemének a jeleit is. Illetve az agyunk és a szemünk „szándékosan” jelzi ki ezeket a funkciókat.

Azért kértelek az elején, hogy vedd le a hangot, mert a szemkontaktus és a hozzákapcsolódó jelzések, valójában egy szinkron rendszer részei. Azt amit az interjú vagy beszélgetés videókban látsz, azt az emberek nagyrésze kvázi folyamatos szemkontaktusként éli meg, nem nagyon vesszük észre ezeket a jeleket vagy ha még is akkor környezetre kinézésnek hisszük ezeket, miközben mi is adunk le ilyen kognitív jeleket. Ám az emberek nagyrésze nem tudja, hogy ezek kognitív jelek, egy szinkronizációs folyamathoz használjuk őket. Ahogy azt sem, hogy ezeken a jelekben bizony rendszer van.

Azért mert a szinkronrendszer ezeket a jeleket feldolgozza a témával szinkronban és a tudat ezekről csak annyit tud, hogy volt szinkronjel, ami a tudat számára a szemkontaktus. Azzal hogy levettük a hangot ezek a jelek szinkronon kívül kerültek, mert az elmédnek nem volt mivel kontextusba helyezni őket és így jobban láttad ezeket a jeleket.

Mások akkor fogják a szemkontaktus bontását valóban a szemkontaktus bontásának vagy hiányának érzékelni, ha ezek a jelek szinkronon kívül kerülnek. Ez pedig sajnos főként azért történik meg veled, mert ezt a szinkronizációt valamiért rábíztad a tudatodra.

Ez egy összetett kommunikációs protokoll és nagyon távol áll attól amit az emberek általában hisznek róla, bele értve jelenleg a tudományt is. Ugyanis egy bináris rendszernek szoktátok gondolni, mindegy hogy valaki jól tudja használni vagy rosszul vagy éppen sehogy, mindenki azt gondolja hogy a szem kontaktus az 1 annak a hiánya a nulla. Akinek pedig nem megy konkrétan azt hiszi, hogy eltér másoktól abban hogy ő az egyes jeltől érzi rosszul magát, míg van valamiféle norma aki ettől az egyes jeltől érzi jól magát amit mindenkitől el is vár és ő eltér a normától. Ez tévedés ez a szinkronrendszer valójában az egymástól elmeszerveződésében különböző emberek kommunikációs protokollja és nem egy normához tartozó népes szekta szemgolyó bámuló szertartása.

A legjobban azonban akkor érted meg a szemkontaktust, ha azt kezeled nulla jelként. Ennek a nulla jelzésnek kettős feladata van, egyrészt a nulla jelet leadva látod igazán mások jelzéseit és ők is a tiedét. Másrészt ezzel tudod a kognitív jeleket a másik személyéhez és a témához kötni. Tehát ha az eget nézed amíg ő a cipőjéről mesél, majd jobbra és fel, akkor nehezen tudja ezt a jelzést ahhoz kötni, hogy Te most tényleg az ő cipőjét képzelted el. Másrészt amikor ő beszél, akkor intenzívebben használja ezeket a jeleket (legalább is sokan) és ha közben nem a szemébe vagy legalább nem rá nézel, ezeket nem látod annyira. ezeket nem tudatosan kel figyelned, csak legyen esélye a szemednek látni a jelzéseit.

Ha a szemkontaktus a nulla jel akkor a szemkontaktus bontása az egyes ? Nem !

Most egy picit lemodellezzük ezt a kommunikációs protokollt ha nem bánnod. Az első 6 jel legyen az amit a kísérletben láttál magadtól. Tehát 1: Vizuális memória, 2, Vizuális képzelet, 3 auditív memória, 4 auditív képzelet, 5 ízek, illatok, tapintási érzetek, testérzetek azaz kinesztetikus érzékelés.

A 6. jelzés legyen az amikor egy összetett jelenetet képzelsz el, például az éttermi jelenetet.

Ezek érzékszervi információs csatornák egy szenzoros funkció jelei.

Ha te azt láttad, hogy az összes feladatban megegyeztek a jeleid, akkor ebben a kísérletben egy nem szenzoros funkciót használtál, ettől Te még egy valós beszélgetésben használni fogod a szenzoros irányokat is, főleg ha szinkronizálsz a másikhoz, de ezt a feladatot egy 7. funkcióval egy intuitív érzékelési funkcióval oldottad meg.

Itt pedig álljunk meg egy picit, ha az összes jeled egyforma volt, most jól láttad milyen szépen elkülönítette és szinkronba tette ezeket a jeleket a nulla jelzés azaz a kamerába nézés (szemkontaktus) Nulla jelzés nélkül kb úgy néznél ki mint aki nincs is a testében, mint aki nincs ott.

Legyen a 8. jel az hogy valakinek mondjuk a prezentáló kezét nézed. A modellünkben használjunk még két betűt is, a szinkronon kívüli jelek jelzésére az egyiket nevezzük I-nek, a másikat pedig F jelzésnek és kapjon mínusz előjelet a szinkronon kívüli kognitív jelzés.

Mit is jelent ez az I jelzés ? I mint Inverz, ez lényegében a bináris a tudatod által tévesen kezelt szinkronrendszer szemkontaktusa. A két rendszerben nem ugyanazt jelenti a szemkontaktus, a tudat által kreált bináris rendszerben a szemkontaktus jelenti a figyelmet a másikra és minden más azt hogy nem figyelsz rá. Azért lesz ez egy inverz jelzés, mert például a cipős példánál amikor rég le kellene adnod a vizuális képzelet jelét ami a 2-es jelzés, megpróbálod ezt az I jelzést tartani, ezért ha a kettes jelzés valaha meg is jelenik a szemeden nagyagyon el lesz csúszva, szinkronon kívül kerül, mert az I jelzés is szinkronon kívül van. Itt a példában gyakorlatilag a kettes jel helyett adod le.

Mi az F jelzés ? Amikor megpróbálod tartani a szemkontaktust úgy, hogy valójában egy kognitív jelet kellene leadnod, akkor nem tudod használni az adott funkciód vagy csak nehezen. Ez egy nagyon rossz érzéssel vagy rossz érzettel jár, aki így jobban érti : Túl csordul az idegrendszered. Ám ez az érzés vagy jelenség hozzá csatolóik a másik szemének a látványához és ha egy másik ember szemébe nézel újra előtör ez az érzés. Ezzel az érzéssel küzdve tartod a szemkontaktust és egy idő után el fogod kapni a szemed valamilyen irányba és ez az F jelzés mint Feszültség, Fail vagy False, amelyik tetszik.

Az egyszerű cipős példánkhoz visszatérve, a mi modellünkben mindegy hogy a vizuális képzeleted használod, mindegy hogy egy intuitív funkció használsz vagy a prezentáló kezét nézed. A jel amit le fogsz adni 0, X, 0 szerkezetű vagy 0, X, Y, Z, 0 szerkezetű mint a kísérletben a 6. feladatnál, tehát egy összetett jelzés két szemkontaktus között. Az hogy milyen jelzést adsz le az neurodiverzív lehet az 0, 2, 0 lehet 0, 2, 4, 0 ahogy elképzeled, hogy hallod a cipő sarkának kopogását ahogy sétál a cipőben. Lehet 0, 7, 0 ha intuitív módon képzelted el, vagy 0, 8, 0 ha a prezentáló kezét nézed. Ezek a jelzések a másik számára azt jelentik, hogy figyelsz rá, a témában részt veszel vagy és az érdekel is téged.

Ám most válasszunk egy rád jellemző az egyedi huzalozottságodra jellemző jelet, legyen ez mondjuk a 0, 2, 0 amit normál esetben leadna a szinkron rendszered.

Ha a szinkront a tudattoddal akarod kezelni egy bináris rendszerként. Akkor a nulla jelzés helyett az I jelzést adod le, miközben tartod az I jelzést mondjuk a vizuális képzelet helyett növekszik a feszültség és Le fogod adni az F jelet, ahol egy picit visszanyered a koncentráló képességed és újult erővel immár szemkontaktus nélkül, megpróbálod elképzelni azt amiről beszél leadva a 2-es jelet, ami így viszont már nincs szinkronban, mert közben ment tovább a beszélgetés, úgy hogy ezt a kettes jelet talán célszerűbb is már a másik nézőpontjából mínusz 2-nek hívni. Mert látja ugyan hogy aktiváltad a vizuális memóriád, de ez nála már nincs szinkronban a témával. Közben perifériás látásoddal látod hogy a másik mindenféle feltűnő módszerrel fel akarja venni a szemkontaktust és ettől olyan érzésed van, hogy többet akar látni belőled mint amit meg szeretnél mutatni. Hiszen úgy tűnik neked, hogy nem elég hogy látja, hogy a vizuális képzeleted használod, ennél is többet akarna látni. Elkapod a kettes jelzésről (irányból a tekinteted) amit megszakított a másik, mert ő valójában csak a szinkront keresi és leadod az I jelet, itt viszont megint elkap az a rossz érzés és hamarosan bontod az F jellel.

Tehát a példában 0, 2, 0 helyett a szemed azt adja le hogy I, F, -2, I , F amit a másik úgy érzékel, hogy kerülöd a szem kontaktust. Tehát a 0, X, 0 alakot szemkontaktusnak veszi ezzel szemben az I, F, X, I, F mintát a szemkontaktus kerülésének és a legtöbb esetben ez abból ered, hogy tudatosan próbálod a kognitív jeleid a szemkontaktusra cserélni.

Remélem azért valamennyire érthető volt.