Ha valaki azért utasít vissza, mert túl jó vagy neki akkor azt ti hogyan kezelnétek?

Egyáltalán nem biztos, hogy hazudik! Csak tisztában van a saját adottságaival, és szeretne egyenrangú fél lenni a kapcsolatban, esetleg szeretne ő lenni az erősebb fél.

Nekem pl. fiatalon mindig azok a "jópasik" jöttek be, akik intelligensek, voltak, kedvesek, magabiztosak, volt stílusuk, stb. Aztán rájöttem, hogy de aztán rájöttem, hogy bármilyen tökéletesek is ők, mellettük állandóan kevésnek érezném magamat, ráadásul a "jópasiknak" amellett, hogy jók, általában nagy egójuk is van, ami már kevésbé szerencsés. így mostanra rájöttem, hogy sokkal ideálisabb, ha egy gondokkal küszködő, problémás, esetlen pasit keresek, mert ő tisztában van a saját hibáival, ugyanolyan önbizalomhiányos mint én, és tényleg egymás támogatásáról tud szólni a kapcsolatunk, nem arról, hogy az egyik az isteni, a másik meg aki istenként néz fel rá.

Általában kamu szokott lenni, azért mondja, hogy ne bántson meg, de szerintem rohadtul átlátszó és megalázó duma.

Persze ha klasszisokkal jobb vagy, mint a másik, akkor gondolhatta komolyan is, főleg a bizalmatlan, féltékeny típus. Ha van egy jó nője vagy pasija akkor állandóan azon fog agyalni, hogy vajon ki mozdul rá, ki nézegeti stb. Szóval egy féltékenységre hajlamos embernél ez állandó konfliktus forrás, amit maga generál a félelmével, és ez tönkre is teszi az egész kapcsolatot, akkor is, ha amúgy jól lennének egymással. Csak azt nem értem ezt miért nem lehet elmondani szemtől szemben.

Hazudik, ismerem magam, tudom, hogy én nem vagyok elég jó.

Azonban mivel én ilyen vagyok, pontosan tudnám, hogy fordítva tényleg túl jó hozzám. De biztos nem ezekkel a szavakkal mondanám