Rosszul érzem magam amiért nem cigizek, drogozok, iszom. Mit tanácsoltok?
Mindig is úgy voltam vele, erre is neveltek, hogy nem szabad ilyesmiket csinálni, csak ártanak nekem és egészségtelenek de most nagyon elbizonytalanodtam. Már cigizni cigiztem többször is, inni is iszom társaságban, szóval nem vagyok én sem teljesen ártatlan. Arról van szó, hogy egyáltalán nem kívánom az alkoholt, cigizni sem szeretnék, vizipipázni sem, a fűtől például egyenesen rosszul vagyok ha szóba jön. A kérdést azért írtam ki, mert a közösségi médiában most a drogok annyira fel vannak kapva, szinte úgy érzem, hogy mindenki csinálja csak én nem. Hogy én vagyok az ünneprontó és a szar ember.
Eddig nem foglalkoztam ezzel, de úgy alakult hogy a párom cigizik, iszik is gyakran és drogozott is rendszeresen (megkértem, hogy ezt ne csinálja és elvileg ezt már abbahagyta, de hiányzik neki, veszteségnek fogja fel) ezért mostanában többször rágodom ezen. Emiatt is úgy érzem magam mint valami rossz anya, vagy nem is tudom. Nagyon érzékeny téma ez nálam. Pedig tényleg nem a másik véglet vagyok, egyszerűen csak nem szeretném tönkretenni a tüdőmet, nem szeretem a cigi szagát és idegenkedem attól, hogy valaki "drogos". Teljesen reménytelen vagyok? Mit kéne tennem szerintetek?
17/L
válasza:Sok sikert és erőt! :) Annyit mondhatok, hogy valahányszor feladtam egy döntésemet, csak hogy valaki jobban szeressen (miközben tudtam, hogy amit ő elképzel, a rossz lenne neki), rosszul jártam vele, az idő engem igazolt. Tudom, hogy fájdalmas a sarkadra állni a szeretteid ellenében is, vagy neked játszani a “felnőttet”, de én biztatlak, hogy csak jól jársz vele.
Itt nem arról van szó, hogy nem hagysz másokat lazítani a leírtak alapján. Hanem olyan dolgokban mondasz megálljt, amik valóban önrombolóak, ostobák. Csak így tovább! És kívánom, hogy soha ne add fel a törekvéseidet és csússz le egy buta, igénytelen életbe, csak higy “beilleszkedj”. Legyél nyugodtan büszke rá, hogy jobban, okosabban élsz!
válasza: válasza: válasza:Én is így gondoltam anno, azóta egy drogos alkesz füstölős suttyó vagyok akit a fél falu megvet, de engem nem érdekel én szeretek kölcsönkért pénzből lezüllött alakoktól patkányméereg szintű cucctól beállni és magam alá fosni és hugyozni az árok parton, jogom van ezt tenni az én testem az én döntésem.
21/lecsúszottF
válasza: válasza:Sokban osztom Vree 9-es válaszát, de azért itt-ott túlzásnak érzem, amit ír. 60 éves vagyok, s fiatalon bizony meglehetősen önpusztító életet éltem, csakúgy, mint a környezetem. Ennek ellenére sokunk van felelős beosztásban, szinte senki sem tűnt el a süllyesztőben. Minden életkornak megvannak a maga "kötelező" körei, amiket, ha nem fut le az ember, később visszaüt-HET. A kamaszkor arra való, hogy feszegessük, s így feltérképezzük a határainkat. Hogy hülyeségeket csináljunk, és begyűjtsük az érte járó pofonokat, hogy ne felnőtt korban kelljen majd, amikor sokkal nehezebb talpra kecmeregni egy keményebb jobbhorog után.
Lehet persze óvatoskodni, kivonni magadat minden káros dologból, de akkor csak jelen vagy az életeben. Nem éled, csak túléled azt.
Senki ne értsen félre! Nem arra biztatlak, hogy kezdj el cigizni, piálni, urambocsá' drogozni, csak tudd; Később nem az lesz a fontos, hogy mennyi év volt az életedben, hanem az, hogy mennyi élet volt az éveidben.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!