Illetlenség valakit leszótlanozni, lecsöndesezni egy társaságban?

"ő a legjobb vendég, mert nem beszél sokat."

Hát szerintem ez elég nagy bunkóság, minden vendégre nézve.

Vannak eleve visszafogottabb emberek, de az is lehet, hogy olyanról beszéltek, amihez nem tud hozzászólni.

Szerintem az, illetlenség, és kifejezetten tapintatlanság.

Velem anyósomék körében volt ilyen gyakran a kezdeti időkben, amikor folyton olyan rokonokról meg emlékekről beszélgettek, akikről/amikről fogalmam se volt, hát persze, hogy unottan ültem, mint a kuka. De más vendég is járt így ott, aki nem volt annyira képben a családi sztorikkal.

Nem tudom, akik ilyet odaszólnak a hallgatag vendéghez, mit várnak?! Hogy ettől hirtelen "bekapcsolnak rajta egy gombot", és kinyílik, lelkesen csevegni kezd? Aki meg kifejezetten félénk, azért hallgat, az ettől csak még jobban bezárkózik. Semmiképpen nem egy jó lépés.

Szerintem ha ennyire zavarja a házigazdát egy vendég szótlansága, a jó megoldás erre nem az, hogy felhívja a figyelmet rá, hanem ha olyan témával fordul hozzá, amiről tudhatja, hogy az a személy is hozzá tud szólni, pl. érdeklődhet a munkájáról, vagy hogy megy-e valahova utazni stb. Ezzel természetesebben vonhatná be a beszélgetésbe, nem kínosan.

Én is ilyen csendes vagyok, főleg olyan társaságban, akiket alig ismerek. Pl barátnőm családi összejövetelei stb. Ha nem is illetlenség, de ne tegyél ilyet. Csak zavarba hozod az illetőt. Egyáltalán ne utalj rá...

Hasznosabb ha néhe 1-2 kérdést felteszel neki, hogy egy kicsit betudjon kapcsolódni a beszélgetésbe.

Én már falra tudnék mászni a "miért vagy ilyen szótlan" kérdésektől... Nem tudják felfogni, hogy nem mindenkiből ömlik a szó. Egy vacsora alatt minimum 3x elhangzik az ilyen. Ezzel csak azt érilk el, hogy mégjobban elzárkózom, nehezen nyílok meg.

7-re:

És ha azért hallgat, mert bántja valami, vagy rossz a közérzete? Akkor pont az zavarja, ha be akarod vonni a társalgásba.

Goldmund, 7. vagyok, igazad van.

Úgy kellett volna fogalmaznom, hogy "jobb" megoldás, nem hogy "jó".

Csak valami kompromisszumos ötletet próbáltam felvetni, de igazából azon a nézeten vagyok, aki nem kapcsolódik be önszántából a beszélgetésbe, azt békén kell hagyni, nem kell erőltetni.

De ha valaki ezt nem tudja elfogadni, akkor talán még mindig kevésbé gáz ez, mint az, hogy "miért vagy szótlan?"