A 90-es években is későn feküdtek le az emberek, de akkor mit csináltak? Vagy a kevesebb otthoni lehetőség miatt többet aludtak?

4-es vagyok

Az internetnek, mobiltelefonnak vannak előnyei, de nagyobb részben hátrányai is.

Ma minden fiatal dicsekszik a facebook 500 ismerős jelöléssel, de magányosabb mint egy remete a hegy tetején. Mindenki tud mindent, mégis sokkal naivabb, butábbak lettek.

Régen a napi személyes találkozások miatt kialakultak életre szólő barátságok, ma mindenki sír, hogy nincsennek barátai. Régen jobban kialakultak a szerelmek is, senki nem érezte azt, hogy neki nincs lelki társa valahol. Ma meg ugye 20 évesen is sírnak, hogy nincs társuk.

Ahogy előttem írta valaki. Nem kellett semmiféle drog ( az igazság az, hogy ha valakiről ne adj isten kiderült, hogy szipuzik, drogozik, azt a többiek lenézték, akár kiközösítették) mégis tudtunk szórakozni, bulizni.

De van előnye is. Én időmben ha tanuláshoz kellett háttérinformáció , bizony órákig csücsültünk akönyvtárban, hogy utánajárjunk, olvassunk. Ma meg 2 kattintás, és mindent tudsz.

Én ma is a személyes találkozások híve vagyok. Gyerekkori barátságaim ma is élnek, találkozunk, összejárunk. Én ma sem érzem, hogy magányos lennék, és nem unatkozom.

A gond az, hogy az internet és a csodás technikai vívmányok miatt a mai tinédzserek, fiatalok nem élnek. Akár egy kis szobába bezárhatod őket, ha van net, van számítógépes játékok, és kapnak enni, inni, akkor elvannak évekig. Nem veszik észre, hogy az élet elmegy mellettük. Nem veszik észre a világ szépségeit, a jó dolgokat. A sok durva játékok, videók, képek miatt érzéketlenné válnak, nem érzik, tisztelik a barátságot, családot.

Láttam egy Bruce Willis filmet. Hasonmás a film címe. Pontosan tükrözi a mai világ helyzetét.

A másik film ami elvileg vígjáték, nekem megrázó volt,, mert ha valamelyik film akkor ez akár a mai világ dokumentumfilmje is lehet. Címe: Idióták paradicsoma.

Nagyon rátapintottak a lényegre.

Én személy szerint nagyon sajnálom a mai fiatal generációt, és az utánuk jövő generációt is. Nincs az életüknek értelme, célja. Szerencsés az a fiatal akinek van elhatározása, célja.

Uhhh, tényleg, a focimeccsek! :) Nálunk a településnek van saját ifi, és "öregfiúk" focicsapata is, ők vasárnap délutánonként még nyomják. Általános program a településen. Foci, majd kocsmázás. :D Ráadásul egész kulturált a közönsége, nem olyan Irigy Hónaljmirigy által megformázott tipikus falusi arcok. Na jó, van pár olyan is. :D Habár én magam sosem jártam ki a meccsekre, de ez azért nálunk még van.

Kis településen élek én is. Igazából mi még mindig ilyenek lennénk, csak hát mindenkinek közbeszól az élet. Munka, család, kötelességek, és persze az, hogy a baráti kör tagjai szétszóródtak mindenfelé. Ennek ellenére amikor csak tudunk még mindig összejövünk valakinél egy kis főzőcskézésre, és baráti beszélgetésre, esetleg egy jó kis túrázásra/kirándulásra. Sokszor nosztalgiázunk, de még mindig olyan jó mikor együtt vagyunk, mint régen.

Egyébként én úgy gondolom, hogy ez az átkozott online élet az, ami elszakítja az embereket, és a mai fiatalokat egymástól. Nincsenek személyes kapcsolatok, vagy legalábbis nem olyan minőségűek, mint anno. Nincs meg a sok-sok felejthetetlen élmény, amit együtt szereznek. (a hétvégi együtt drogozás, és lerészegedés nem kovácsolja őket össze).

Nekünk akik már kicsit idősebbek vagyunk (30+-os, és 40-es évek elején járók), és van egy kialakult baráti társaságunk viszont előny egy közösségi oldal, mert ott is tudjuk tartani a kapcsolatot. A mostani tizen-, huszonéveseknek pedig jóformán már csak ott vannak kapcsolataik, és azok is roppant felületesek. Ez itt a baj, én úgy gondolom.

Egyébként nem, már én sem látok olyan nagy társaságokat összeverődve, mint régebben. Max. 5-6 kölyök telefont nyomkodva, ahogy írtad is.

4-es vagyok.

Eszembe jutott, hogy voltak napok amikor egy csettintésre kiürült az utca, és csend lett. Hétköznaponként azért mert mindenki rohant megnézni a Város a kórház szélén, vagy a Rabszolgassors sorozatot. Hétvégén meg ment a Surda, vagy szombat esténként a szombat esti filmkoktél. Ilyenkor mindenki rohant haza tévézni. Volt, hogy 10-20-an összegyűltünk valakinél , és közösen néztük. Voltak programok..:)