Elmennétek úgy osztálytalálkozóra hogy a többiek bántottak, csúfoltak régen?

"Ha sokra vitted, attraktív/jóképű lettél, jövedelmező munkád lett, egyszóval sok mindent fel tudsz mutatni, bátran menj el, mutasd a legjobb arcod, legyél még a bánatlmazóidhoz is kedves és örömmel nyugtázd, hogy az akkori menő gyerkőcök elhízott, kiégett senkik lettek. Ha az imént felsoroltak közül egyik sem valósult meg nálad, inkább ne menj el."

Mégis mi a pék tökének bizonygassam magam azoknak az emberkenek, akik mondjuk 5-10 éve nem részei az életemnek? Ha most emiatt megy valaki osztálytalira hogy kérkedjen, azzal csak azt bizonyítja hogy még mindig nem tette túl magát az iskolai sérelmein és még mindig bizonyítani akar nekik. Abban viszont igazad van, hogy az engem piszkáló és terrorizáló gyerekeket adott esetben öröm látni, hogy milyen kiégett, elhízott valakik lettek, főleg azok után, hogy amikor gyerekként túlsúlyos voltam, folyton csúfoltak. De az élet mindig azt adja vissza amit adsz.