Ti visszamennétek így a régi sulitokba előadást tartani?

"Viszont talán ha elmennék motiválhatnám azokat, akiket szintén lebeszélnek a tanárok."

EZZEL VIGYÁZZ!!!

Nem tudom, hogy mi vagy, de ha pl. művész, és rábeszélsz 20 gyereket, hogy legyenek szobrászok meg táncosok, őszintén, közülük hánynak jön össze?

Vagy tengerbiológus, vagy amerikai rendőr, vagy...

Alap, hogy ne verd át őket, és mond meg, hogy ez nem csak tanulás, hanem szerencse kérdése is!

Nehéz kérdés...

Hozzánk is jöttek mindig egyetemisták vagy frissen végzettek előadást tartani (igen, ingyen) és imádtuk őket, mert kb. ez volt a leghassznosabb segítség a továbbtanulás vagy pályaválasztás előtt. Ezt leszámítva ugye el lehetett menni nyílt napokra meg lehetett olvasgatni a színes-szagos kiadványokat, amik mind arról szóltak, hogy "ez a legjobb egyetem, ez a legjobb szak, ez adja a legtöbb lehetőséget" stb., stb... vagy pedig ugye ott voltak a tanárok a 20-30 éves tapasztalataikkal, amik akkor már nem voltak aktuálisak és ugye ők is inkább csak a saját területükről tudtak beszélni, de fogalmuk nem volt arról, hogy milyen egy pl. mentőorvos vagy egy kertészmérnök vagy egy belsőépítész vagy akármi pályája. Viszont az előadók őszintén elmondták a tapasztalataikat, tudtak tanácsot adni, lehetett kérdezni stb., stb., mert jobban képben voltak a dolgokkal. Úgyhogy én biztosan örülnék egy ilyen felkérésnek, mert tudom, hogy ez a diákoknak egy nagy segítség és azon lennék, hogy a lehető legtöbb hasznos információt nyújtsam nekik és megismertessem velük, hogy milyen lehetőségeik vannak, mire számíthatnak vagy úgy alapvetően mit jelent az adott szakma.

Viszont ez így valóban nem egy szerencsés szituáció és biztos, hogy bennem is felmerülne, hogy "na bezzeg, most meg már kellek nekik"... Szerintem én ezt megpróbálnám félretenni és inkább arra koncentrálnék, hogy segítsek a diákoknak. Főleg, ha tudom, hogy a tanárok nem támogatják és nem segítik őket, sőt inkább lebeszélik mindenről.

Plusz hogyan tartanál előadást?

"Sziasztok

Emlékszem még, amikor én ültem ezeken a székeken sok évvel ezelőtt. Olyan voltam mint ti, kérdésekkel, aggodalmakkal álltam a jövő elé.

És akkor mindenki lebeszélt a döntésemről, legfőképp az itteni tanárok."

Közben ott áll az egyik tanár aki akkor még lebeszélt volna a mai szakmádról, vagy egy kolléga.

Ha nagyon adakozó szellemű, filantróp vagy akkor tarts egy ingyen előadást, és harapj a nyelvedre, mert engem tuti felcseszne a régi tanári garnitúra jelenléte.

De szerintem nem pofátlanság pénzt kérni ezért.

Nem alapitvány vagy, és nem is egyház hogy ingyen forduljanak hozzád.

Plusz felnőtt emberként mindenki abból él, hogy az idejét adja el valakinek. Tőled időt kérnek, plusz a hozzáadott tudásodat, egy előadásnyi időt és tudást. Akkor árazd fel magad.

És ki ad neki pénzt és milyen jogcímen?

Összedobják a diákok?

Vagy az iskola fizeti! Ha igen, milyen tételként kerül be a könyvelésbe? Nem olyan egyszerű ez. Adóznál is utána?

Én visszamennék ha hívnának és elmondanám a tapasztalataimat.

Ez egy hasznos és értékes szolgálat, pénzt nem fogadnék el érte.

A tanárok és általában a sikertelen emberek sok hülyeséget mondanak arról, hogy miből lehet megélni és miből nem. Valójában abból és abban lehet jól élni amiben az ember tehetséges és motivált.