Lehetséges, hogy diszkalkuliám van vagy csak szimplán hülye vagyok matekból (+fizikából is)?

Most vagyok 16 éves, 9. osztályos.

Mindig is gyűlöltem a matekot. Alsóban szinte mindenből 5-ös voltam, matekból 4. Aztán negyedikes korom óta vagyok 3-as matekból, de folyamatosan, minden évben. Nagyon ritkán sikerült 5-ös dolgozatot összehoznom, de a matekdolgozataim többsége 2-es vagy 3-as lett, pedig gyakoroltam rájuk. Volt, hogy rengeteget gyakoroltam egy dolgozatra és 2-es lett.

Matekórán alig maradt meg valami, számomra mindig kín szenvedés volt a matekóra, olyan, mintha nem 45 perc, hanem 2 óra lenne... Otthon gyakoroltam a dolgozatok előtt anyukámmal, vagy ő segített megírni a házit. Az esetek többségében matek gyakorlás közben elbőgtem/elbőgöm magam, akármennyire is ciki, ez most is így van, ha matekoznom kell. Most kezdődött el igazán a gimis tananyag, ami matekból pláne nagyon nehéz nekem a tavalyihoz képest, sok újdonság is van, ami persze nem megy. Amióta fizika van, attól is herótom van, eddig még kibírtam valahogy, bár abból is 2-eseket és 3-asokat írtam, órán pedig sosem értettem, de most a fizika is részletesebb és nehezebb és egyszerűen nem értem. Az elméleti részét meg a képleteket még megtanulom, de a feladatokat egyszerűen nem tudom megoldani. Matekból ugyanez, csak ott a legegyszerűbb feladatokat még megoldom, de a komplikáltabbaknál már elvérzek, márpedig a dolgozatokban, vizsgákban nem a legkönnyebb feladatok vannak.

Kiskoromban rengeteg ideig az ujjamon számoltam. Ez még most is előfordul. Nagyon sokáig azzal is gondban voltam, hogy jobbra-balra, nekem a bal kezemen az ujjamon van egy anyajegy és amikor el kellett dönteni, hogy jobbra vagy balra, akkor mindig megnéztem a kezem. De párszor még ma is előfordul, hogy eltévesztem az irányt. A szorzótáblával is sokáig bajban voltam, sokáig gondolkodnom kellett egy ideig, nem vágtam csak úgy rá, hogy pl. 6x7 az 42, hanem elkezdtem az ujjamon kiszámolni. Alapvető számolásokat is képes vagyok beírni a számológépbe dolgozatnál (nyilván nem 1+1-et) vagy feladatoknál, mert nem vagyok benne biztos, hogy fejben jól számolom ki és nem akarom elrontani. Nagyon könnyen bele is zavarodok a számolásba. Volt, hogy beírtam valamit a számológépbe és anyukám mondta, hogy ezt nem gondolom komolyan?

Mindig is a matek volt nálam a mumus. Szinte mindig sírok matekozásnál vagy fizikázásnál előbb vagy utóbb, mert nem értem és nem megy. Ha meg belegondolok, hogy matekból érettségiznem is kell, pláne elkap a sírógörcs. Vagy ha meglátok egyes feladatokat, hatalmas számokat, szakszavakat, szintén.

Egyébként most kezdtem nemrég németet tanulni és ott is a számokba gabalyodtam bele, még most is gondolkoznom kell, ha kimondanak egy számot, hogy az pontosan mi, de ez lehet, hogy nem ide tartozik, nem tudom. Ja, meg szintén nyelvtanulásnál, angolból is az óra volt az a témakör, amit nagyon sokáig nem tudtam, most már megy (pedig már 9 éve angolos vagyok), de németből még nem tudom teljesen.

Illetve az lenne még a kérdésem, hogy mi ennek a folyamata, kihez kell fordulni és milyen egy ilyen vizsgálat? Ez ingyenes vagy fizetni kell? És ha kiderül, hogy diszkalkuliám van, akkor kapok valamiből felmentést, nem kell érettségiznem matekból vagy hogy van ez?