Benned milyen komplexust, lelki gondot alakított ki az iskola, tanárok, iskolatársak?

Most ez lehet furcsán hangzik, de nekem az iskola, az osztályközösség és a tanárok többet adtak hozzá az életemhez mint a család. Annak ellenére, hogy találkoztam nem egy hasonló tanárral és megalázó helyzettel. Talán az volt a legnagyobb különbség, hogy mi legalább osztálytársakként kiálltunk ilyenkor egymás mellett. Egyszer jött egy új gyerek akit több másik gyerek bántott, akkor a tanárok léptek közbe és hatásos volt. Amikor a tanárok és az osztaly is ellenséges, olyankor a szülőnek kellene lépni és keresni másik iskolát.

Nekem talán a nyelvtanárokkal voltak nagyobb konfliktusaim, de nem érzem hogy ez hátráltatott volna a későbbiekben. Már gyerekként is gyerekesnek tartottam a képességek összemérését és osztályozását. Nem tudom hogyan élted meg azt, hogy mások szerint "nem tudsz énekelni" a mi énektanárnőnk szerint olyan nem is létezik. :) Erre mondtuk mi mindig felelésnél, hogy "de nekem nincs hangom" amire a tanárnő mindig elmagyarázta, hogy hát neki sincs, ezért lett énektanár és nem világhírű operaénekes. Mi meg pont egy nem énektagozatos osztály voltunk egy zeneiskolában... énekkarban mindig tátogtam. Később úgy is emlékeztek vissza rám, mint akinek milyen szép volt a hangja. :D Néztél te már éneklős tehetségkutató műsorokat? Énekelj csak halálos nyugalommal!