Mennyire rossz döntés utolsó évre magántanulónak lenni, ha tovább szeretnék tanulni? Inkább szenvedjem el azt a másfél évet?
11.-es vagyok, idegileg tiszta roncs. A tanárok senkivel sem törődnek, megy a pofára osztályzás és osztálytársaimat meg inkább hagyjuk... Refluxos vagyok, és mostanság annyira felerősödött, hogy bent feküdtem kórházban 1 egész hetet hányás, hasmenés miatt, idegi alapon jöttek elő. Jó tanuló vagyok (4-5), de nem sokáig fogom bírni ezt az egészet.
El tudnám intézni, hogy magántanuló legyek, de félek, hogy nem a legjobb döntés erre az utolsó évre. A tizenegyediket még végig szeretném járni, de a tizenkettediket semmiképp sem.
Sajnos iskolát nem tudok váltani, a városunkban csak 3 van. Most egy erős gimibe járok, a másik 2 suli meg gyűjtőiskola kb... Környéken van egy jó iskola, de ott kb az lenne, hogy 5-kor kelek és este 6 fele érek haza. (Ismerősöm oda jár, szóval tapasztalatból írtam ezt)
Mit tennétek a helyemben?
válasza:Nem tudsz rossz döntést hozni, ha a szívedre hallgatsz... (Mert abban az esetben akár egy "jónak", egy "kevésbé jónak", netán egy "rossznak" tűnő döntést hoznál, elmondatod azt, hogy azt tetted, amit helyesnek éreztél. Így nem kell elszámolnod a lelkiismereteddel, hiszen az annak megfelelő útra léptél.)
Úgy érzem - szerintem te magad is érzed - hogy minden körülményt összevetve (természetesen) az lenne a legjobb döntés, ha magántanuló lennél. A betegséged bőven elég indokot ad erre... Nem tartom megfelelő döntésnek, ha egy olyan környezetben maradsz, ami negatív hatást fejt ki rád. Ez az utolsó másfél év nagyon fontos. Én azt szeretném, ha ezek az utolsó éveid amennyire csak lehet, jó hangulatban telnének. Ha a szívemre teszem a kezem, én azt mondom neked, hogy azt tartanám jó döntésnek, ha magántanuló lennél, és jól éreznéd magad.
válasza:Simán elmehetsz magántanulónak, tanulmányi szempontból nem hinném hogy sokat veszítesz rajta, inkább nyersz. Legalábbis én otthon egyedül 4 óra alatt többet tudok tanulni mint az iskolában egy 7 alatt... Viszont azért azt is figyelembe kell vedd, hogy az élet többi része sem lesz könnyű. Fejben kell valahogy elfogadd az igazságtalanságokat, a nehézségeket, az eredménytelenséget, és minden akadályt... Én is ideges fajta vagyok, iskolát is váltottam, de nem mondhatom hogy jobb lett. Mindenütt van elég a hülyeségből sajnos... Csak más suli, más problémás dolgok vannak mint a régibe, és talán azt még eltudom viselni egy darabig, amíg azzal is betelik a pohár...
Irigylem azokat az embereket akik lazán leülnek, és minden lepattan róluk. Ha annyira nem vagy ""pofátlan"" hogy a tanárt elküld melegebb éghajlatra, hogy ne te legyél megsértődve, és ne te rágd magad a hülyeségei miatt hanem fordítva, akkor te is valahogy az ilyen helyzeteket le kell pattintsd magadról. Ne m az iskola kellene legyen az első számú, legfontosabb tényező az életedben. Akkor talán nem értékelnéd túl ezeket a helyzeteket. Ha most az iskola kikészít, akkor lehet ha a munka is kifog majd. Szerintem kezdened kellene valamit magaddal, ne az élet legrosszabb része legyen számodra a meghatározó, hanem az azon kívüli órák. Magántanulóként jobban beleragadsz a saját komfortzónádba, és amikor kikerülsz onnan a valóvilágba, akkor lehet ha még nehezebben fogod viselni.
Én is most készülök ugyan erre amire te,és én is 11-es vagyok.
Nem rossz tanuló,de egyszerűen az osztálytársaim kikészítenek. Roppant éretlenek és szerintük vicces más nyomora,meg betegsége. A tanárok szart sem tanítanak. Megelégeltem,hogy ott töltöm a fél napot és összesen 3oldalt írunk,mert se a diákok,se a tanárok nem veszik komolyan az egészet. Bátran lépj! És nyugodtan írj privát üzenetet,hisz egy csónakban evezünk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!