Ti is voltatok már úgy hogy szívesebben meghalnátok mint hogy bemenjetek suliba meg tanuljatok?

Takarítani könnyű, csak csináld azt minden nap életed során, úgy, hogy nem a magad szennyesét mosod, hanem másét... Én biztos beleőrülnék.

Amúgy ugyanígy vagyok az egyetemmel, nem is voltam benn már szeptember óta. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlataimat már mind elbuktam, és így fél évet minimum csúszok, de annyira gyűlölöm a csoporttársaimat, a tanáraimat, meg azt, hogy ott emberekkel kell beszélnem, hogy a következő félévre át is rakom magam passzívra. Érdekes, a munkahelyemen nálam ez pont nincs, szeretem, amit csinálok, az emberek is többé-kevésbé rendben vannak (meg nem kell velük dumálni :D ). Nem tudom, mit kezdek majd magammal, hogy ezen változtatni tudjak, mert ha így folytatom, kirúgnak az egyetemről, vagy én fogom ott hagyni; és ez már nagyon a vége, nem kellene.

Egyébként mit utálsz a suliban? A tanárokat? Osztálytársak piszkálnak? A koránkelést? Hpgy nincs szabadidőd, hogy nem sikerül olyan jegyet szerezni, amilyet szeretnél? Magát a tanulást? Ha megtalálod, mi az, akkor talán könnyebb változtatni (nekem sajnos nem jött össze, az embereket nem rakhatom ki, se olyat nem kérhetek, hogy "légyszi ne szólítsatok fel", de hátha neked összejön).

23/L