Nem tudok beilleszkedni. Ti, hogy tudtok? Vagy idősebb fejjel, erről mik a tapasztalataitok? Mit gondoltok erről?

Hmm,tudnék mit mesélni de ez elég hosszú beszélgetés lenne

Ha gondolod írj :)

Hat en fiatalabb vagyok nalad, de azert lehet tudok segiteni. Ha mar a masodik kozossegben nem tudsz beilleszkedni, akkor en eloszor megprobalnam a helyedben atgondolni, hogy mit csinalok rosszul. Ugyanis erre a tanulsa nem ok. Szinvonalas iskolaban, attol hogy okos vagy nem neznek ki a tarsasagbol, hanem tisztelnek, es segitseget kernek. Itt mas lesz a hiba. Nekem ismvolt olyan osztalytsrsam, aki nem tudott beilleszkedni. Varta hogy majd tortenik a csoda, de ez nem igy mukodik. Atvittek masik iskolaba hogy biztos a kozosseg hibaja volt, se ot sem tudott barstokst szerezni. Es ilyenkor mar nem csak a kozosseggel van a baj. Gondolj bele hogy az hogy osszebarstkozzstok nem a tobbiek erdeke, hanem a tiéd. Nem igy mukodik hogy adsz egy kis jelet es ok ezt majd kihasznaljak. En eloszor is megprobalnam megtalalni magamban azt a hibat, ami miatt nem sikerul a beilleszkedes. Es aztan iskolat valtanek. Es most el kell hogy szomoritsalak, attol hogy kapsz egy papirt (például diplomst) semmi sem fog haltozni. Ne egy bizonyitvanytol vard a csodat. Tegyel azert hogy jobbra forduljanak a dolgok. Ne azt vard hogy majd valaki odamegy hozzad, kezdemenyezz te.

14/L

Ne haragudj, de szerintem feleslegesen írtad ki ezt a kérdést. Állításod szerint több barátod is van, úgyhogy nem értem, mi a probléma. A kiközösítést meg lehet, hogy csak bebeszéled magadnak. Egyébként hidd el: ha van legalább egy érdekbarátod, akkor már nyert ügyed van. Tudom, az nem olyan, mint egy igazi barát, de legalább tudsz rá számítani.

Nekem csak néhány haverom van (ismétlem: nem barát, hanem haver, tehát alacsonyabb kategória), mégse panaszkodom. Nem azért írom ezt, hogy felvágjak.

19/f

"Nem tudok beilleszkedni. Ti, hogy tudtok?"

Nem illeszkedek be. Ők "fogadnak" be. Nem változtatok semmit magamon, csak magamat adom, és így mindenki megkedvelt, odajönnek hozzám, keresnek, stb.

Nagyon határozott vagyok, ők pedig önbizalomhiányosak, ezért méginkább követnek és vonzom őket.

"Vagy idősebb fejjel, erről mik a tapasztalataitok? Mit gondoltok erről?"

Azt hogy pont azért nem fogsz tudni beilleszkedni, mert be akarsz illeszkedni, ez miatt nem adod önmagad, hanem próbálsz másoknak megfelelni.

Képzeld el, meg akarsz ismerni valakit, de az a valaki a te kedvedért viselkedik úgy ahogy, direkt olyan válaszokat ad amivel megnevettet téged, nem lehet vele komolyan beszélni mert fél hogy mit gondolsz róla ha komoly dolgokról beszél. stb.

" Próbálgatok nyitni, de semmi viszonzást nem kapok."

Mert viszonzást vársz, és erőltetett. Nem szabad rágörcsölnöd, hogy bármit is elvársz másoktól, mert ez taszítja őket. Legyél laza, mint akit egyáltalán nem érdekel hogy ki lesz a barátja, nem erőlteted a beszélgetéseket, hanem hagyod hogy jöjjön maguktól, érzésből.

"De igaz barátom még nem volt"

Nekem sincs a suliban. Csak haverok. Rettentően rágörcsölsz erre az egészre, ki a barátod, ki nem az, mik a hibáid, min kéne változtatnod.. Ez miatt csak üvölt belőled a negatív kisugárzás, és hozzád se mernek szólni mert ezek miatt furán viselkedsz, mert azon agyalsz hogy kéne viselkedni hogy elfogadjanak.

Csak legyél, szarj le mindent.

"Aki idősebb és esetleg átélt ilyet, mit tapasztalt? Mit tanácsolna nekem? "

Én még régen amikor elsős voltam gimiben, nem érdekelt senki, nem akartam barátkozni senkivel, és úgy gondoltam végig egyedül akarok lenni. Nem paráztam soha azon mit mondok, ki lesz a barátom, se semmin, csak magamat adtam, ez miatt már első perctől kezdve elég feltűnő lettem, és már akkor valami miatt olyat váltottam ki belőlük hogy elkezdenek engem imádni, és rajongani értem. Még sok dolog történt, ha gondolod privátban mondom mik történtek még, és másokkal mik történtek ami miatt kiközösítették őket.

Aki pedig görcsölt állandóan azon mit mondhat, félt hogy ki mit gondol róla, azok mindig csöndben ültek és senki nem szólt hozzájuk, mindig hagyták magukat, és beszélgetni sem lehetett velük mert annyira "féltek".

Remélem tudtam segíteni a saját példámmal.

Általánosban engem is kiközösítettek meg próbaltam megfelelni nekik és ezt ki is használták...

Aztán átkerültem a középsuliba és ugyan azt értem el, majd rájöttem, ha vissza szólok akkor békén hagynak mert látják hogy nem hagyom magam.Aztán azóta nem hagytam magam kihasználni és nem is piszkáltak semmivel és beilleszkedtem a társaságba ezáltal.

Aztán idén átkerültem egy másik osztalyba, ott viszont már az első nap nyitottam másoo felé, tehát beszélgetést kezdemémyeztem és az első napon már sikerült barátokat szereznem.A furcsa és különleges tulajdonságommal megszeretett az osztály és jól esik úgy bemenni hogy hiányoltak már és jönnek megölelni.Hozzá tenném hogy idáig ez a legrendesebb osztály akivel találkoztam mert itt nincs piszkálódás sem.Önmagamat adtam és adom és azért szeretnek meg.Persze van egy lány aki nem igazán bír, de ő nem érdekel.Nem fogok az ő kedve miatt csöndben ülni egész nap.