Tanárok, veletek már volt olyan, hogy egy-egy ellenkező nemű tanítványaitokról azt gondoltátok, hogy ha egyidősek lennétek, ő lenne a nagy Ő?
Most itt nem olyan történetekre vagyok kíváncsi, hogy valaki elcsábította a tanítványát, mert nem érdekel az ilyesmi.
Csak a normális történetek érdekelnek, hogy volt-e olyan, hogy azt érezted, hogy ha egyidős lennél vele, beleszeretnél. Hogy dolgoztad fel ezt magadban? Hogyan viszonyultál az illetőhöz? Miért érezted ezt a diákod iránt (milyen tulajdonságai voltak, ami megfogott)?
Tanár vagyok. Velem ilyen nem fordult elő. A nagy Ő-t megtaláltam a feleségem személyében.
Elvi okokból ha magányos lennék akkor se kezdenék ki a tanítványommal.
Olyannal találkoztam már, akibe bele tudnék szeretni (olyan is volt, akibe beleszerettem), de ezek általában inkább lelki vonzódások. Meglátni egy gyerekben a lehetőséget, a jóságot, az elesettséget, ezek párosulnak azzal, hogy mi már többet éltünk, nagyobb rálátásunk van dolgokra. Inkább kötődés ez, mint szerelem.
De volt olyan, akinél azt gondoltam, lenne 10 évvel idősebb, már túl lennénk mindenen...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!