Mit tegyünk, ha ilyen az új osztálytársunk?

Az tetszik hogy a tudásvágy fel sem merült bennetek mint motiváció. Anno idegennyelvből én is lehagytam az osztályom, és kértem plusz feladatot. Nem azért szoptam heti 40 órát az iskolában hogy végigaludjam azt az órát ami érdekelt. Ha kijavítottam valakit, az azért volt mert segíteni akartam, nem genyóságból.

A választékos beszéd nem tudom mióta gáz. Ha jól és érthetően fogalmaz, illetve ő is érti amit mond, akkor ezzel kár foglalkozni.

Próbálj empatikusabb lenni, és képzeld magad az ő helyzetébe. Bizonyos tantárgyakat eddig magasabb szinten tanult, a ti tantervetek nem kihívás számára, és gondolom ő sem melegedni akar bejárni. Én is pipa lennék ha másodszorra kellene átvennem XY leckét. Időpazarlás, 14 évesen is volt jobb dolgom ennél.

Ezt úgy mondom, hogy a középiskolai éveimet végigittam, buliztam, egyáltalán nem voltam stréber, csak azt tanultam ami érdekelt. Ennyi a minimum, ezért kell bejárni. "Fszom bele, kussban ülök és hallgatom a tavalyi anyagot" mentalitással be se mentem volna, inkább otthon maradok recskázni.

"mert ezzel csak lejáratja magát."

Csak be vagy szarva hogy nepszerubb lesz mint ti.

Beszélgessetek, ismerjétek meg egymást :)

Ha már tudjátok mit szeretne a másik, akkor már tudtok kérni egymástól!

A lényeg egy win-win szitu lenne. Próbáljátok kihozni azt, hogy mindenki megkaphassa amit szeretne :)

Most jött az osztályotokba, és szeptember huszonkettedike van. Nem lehet, hogy azért teper nagyon, mert be szeretné bizonyítani az osztálynak, hogy okos, mert neki fontos, hogy érezzék rajta (ahogy például neked is okos), másrészt meg tényleg szereti a németet, és zavaró egy olyan csoporttal együtt menni, akiknél te már rég előbb vagy?

Valszeg a srác egyébként is iszonyú ideges, és később normalizálódik a helyzet, deee hadd mondjak valamit, amit úgy emberileg szinte soha nem szoktam, mert mindig próbálom megérteni mindenkinek a kis lelkivilágát meg az egyéni indíttatásait, de azt hiszem, ennek most itt a helye; te és a barátnőd gyerekesek vagytok. Tudom, hogy jó az osztály eszének lenni, és rossz, amikor valaki más is nagyon az osztály esze szeretne lenni, de itt nem az a lényeg, hogy feljebb álljatok a többieknél. Ha azért tanulsz, hogy te legyél a legeslegjobb, abban a pillanatban, hogy bekerülsz egy olyan helyre, ahol nem te vagy a legeslegjobb (és hidd el, meg fog történni), oda lesz a motiváció. Nem kell az osztályon felülálló szuperlénynek érezni magadat, aki egy olyan páholyban ül, ahova más nem merészkedhet; azért tanulj, mert szeretsz tanulni, és mert érdekel, amit tanulsz (jó, meg hogy jó jegyeid legyenek, de azt is azért, hogy megalapozd, hogy a későbbiekben azzal foglalkozz, amivel szeretnél). Örülj inkább, hogy valaki előbb jár németből, biztos kemény munkával jutott el oda, és tud segíteni, hogy ti is gyorsabban haladjatok, hogy feljöjjetek az ő szintjére.

Egyébként, abból kiindulva, hogy második nyelvetek van, gimnazisták vagytok, de mindenképpen felvételiztetek már, szóval nagyjából eleve kiegyensúlyozottnak kell lennie az osztálynak kompetenciák szintjén. Mármint, nálunk is én voltam az osztály "egyik esze", de volt még legalább másik három-négy, és mindenki eltérően volt okos a tantárgyakból, senki nem féltékenykedett senkire, és nem éreztem magamat különleges tisztelet övezte személynek, amiért én magyaráztam a természettudományos tárgyakat meg én néztem át az esszéket beadás előtt, ha lyukasórám volt. Bárki más is megcsinálhatta volna, én inkább örültem, hogy bíznak a tudásomban, és hogy segíthettem.

Egyébként ja, lehet, ha beszélgetnétek és furkálódás helyett kedvesek lennétek vele, az sokat segítene. És igen, az osztályfőnök naná, hogy leszidna titeket, és meg is érdemelnétek. Mondom, hiszek mindenkinek az egyéni igazában meg a hópehely lelkében, de jogosan szidna le titeket, pontosan azt csináljátok, hogy kiutáljátok az új osztálytársat, és ráadásul hiába az osztályfőnökötök, és az a dolga, hogy törődjön veletek, ilyennel rabolni az idejét meredeken nevetséges.