Diákok, tanárok ti hogyan viszonyultok ahhoz ha van egy különc emberke az osztályban?

Ennek az oka igazából az, hogy valamiről teljesen másként gondolkozik vagy egyszerűen nem akar beállni a sorban teljesen. Itt a legnagyobb baj ezzel az, hogy így csak ront a helyzeten. Mivel a többiek lenézik, kinézik és szivatják. Emiatt még jobban magába fordul.

De olyan érzésem van tisztelt kérdező, hogy ez a "különc emberke" épp olvassa ezt és majd válaszol is rá... :)

A különc emberkének is nyitottabbnak kéne lennie mindenre. (Tapasztalat, én is voltam különc, és nem jó... akkor azthittem, mostmár rájöttem, hogy nagyon nem volt jó egyedül)

A többieknek pedig.. (igaz.. ma már ez szerintem kizárt) oda kellene figyelni az ilyen emberekre és törödni velük is.

További szép napot!

Az osztályban mindenki hangoskodó és én vagyok egyedül aki vissza húzódó és magányosabb típus.A tanárokat nem érdekli.Az osztály tagját meg annál inkább se, ha oda megyek valakihez akkor nem vágnak jó képet hozzá.Az meg hogy valaki oda jöjjön hozzám teljességgel lehetetlen.

Viszont ha valaki letört mindig örömmel megyek oda hozzá beszélgetni:)

Tisztelt kérdező!

Tanár vagyok, már 5 éve tanítok, de még egyszer sem foglalkoztam ilyen személyekkel. nem igazán érdekelnek a diákok, általában negyed óra késés után ledarálom az anyagot, és már húzok is el. Az sem érdekelne, ha az egyik diákom egyik napról a másikra meghalna.

Gyerek koromban én is azokat b@*szogattam, aki csöndesek és rendesek voltak, mivel rendkívül gyáva voltam, és nem mertem kiállni sem magamért, sem másokért, és azt hittem, csak így tudok másoknak megfeleni. Már megbántam, legszívesebben agyonvertem volna az osztályom felét, mert valójában egymással is szemétkedtek, tehát tök mindegy mit csináltam, végülis velem is szemetek voltak, csak nem annyira.

Most már nem lennék ennyire csicska, és lenne bátorságom visszaszólni nekik, vagy ha nem is visszaszólni, akkor legalábbis nem bántani az ártatlanokat. Így felnőtt fejjel látom, hogy anélkül is rendes lehet valaki, hogy nem különcködik, és már jobban kiállnék volna a jó célért. Csak akkor még gyáva voltam, de már megbántam. Olyanoknak akartam megfelelni, akik nekem nem akartak. Ha lenne újból lehetőségem végigélni az egészet, akkor nem lennék visszahúzódó, de gonoszkodó sem.

8-as akkor minek mentél tanárnak? ezt könyvből is megcsinálja bárki,

igaz régebben a pedagógus hivatás volt ,ma már csak szakma.