Ti lógtatok már iskolából?
Hétfőn egy barátnőmmel moziba mentünk, de a filmet, hogy elérjük, el kellett lógnom az utolsó órát. Ezért rosszullétet színleltem majd szóltam a tanárnak, aki elengedett, momdta menhek, semmi baj, igazolja - a barátnőmnek már nem volt órája. Tök szupi volt, főleg, hogy az unalmas 45 perc helyett már igazoltan lóghattam a suliból.
Anyám 8 körül ért haza, addig egy gyors meki is belefért, úgyhogy anyám hazaért és mondtam, hogy rosszul voltam a suliban és hazaküldtek de jobban vagyok. Mindegy beírta az ellenőrzőmbe, hogy igazolja :D
Vmi hasonló vagy jobb sztoritok van?
Voltak ilyenek.
Nálam full kamu betegség miatt sokszor 2 hét zsinórban, hasonló mint nálad, de utolsó 3-4 óráról, heti többször is ha úgy alakult.., bár én sosem hazudtam anyámnak. Ha megkérdezte mi volt, megmondtam, hazudtam ofőnek, hazaengedjen. Azt mondta okés és szevasz + 3 óra aznapra.
Nem értem, mit kamuzik mindenki a szüleinek? Én simán megmondtam, hogy nem tudok semmit erről a dolgozatról, úgyhogy ma nem szabad bemennem, következő órára megtanulom az anyagot és akkor írok belőle egy jó dolgozatot.
Ez érdeke anyámnak is, akinek azóta is hálás vagyok, hogy úgy foglalkozott velem, hogy legyen jövőm, elvégre a mai magyar oktatásban a jegy többet számít a tudásnál. Úgyhogy nem volt belőle semmi gond, nem kellett össze-vissza kamuznom.
Különben meg ugyan mit tudott volna csinálni velem anyám? Beküld az iskolába? Akárhova mehetek. Elkísér az iskoláig? Minden nap, egész úton? Na ne. Elveszi a mobilomat? Hát annál kevesebbet leszek otthon. Semmi értelme egymás ellen dolgozni a gyereknek és a szülőnek az iskola miatt, inkább a megoldásra kell törekedni. Amelyik kölyöknek van lelkiismerete, az úgyis betartja, hogy a következő órára felkészül és jó dolgozatot ír. Amelyikben meg ennyi tisztelet nincs, hogy egy ilyen ígéretet betartson, az bekaphatja.
Az iskola meg a lehető legkevésbé sem érdekelt. Volt egy jófej háziorvosom, az mindig kiírt ha kértem. Csak futok egy kört a ház körül, lehajtok egy fél liter kólát, és egyből vörös a torkom, hogy ki legyek írva.
Volt, amikor már csak valami fölösleges kamu óránk volt középiskolában első vagy utolsó órában, arra se gyakran jártam be. Egyszer megkérdezték, hogy "hova megyek?" visszakérdeztem, hogy "már csak osztályfőnöki lesz, nem? na hát akkor meg"
De év vége felé, amikor kiszámoltam, hogy hány igazolatlan órám lehet még a tanévben bármi retorzió nélkül, akkor meg már az igazolással se kellett bajlódni, ha ügyesen osztom be a lógásaimat.
És lám, így is mindenből átmentem érettségin, és felvettek egyetemre oda, ahova menni akartam.
Legelső válaszoló voltam.
Osztálytársam ma benézte a dolgot és elkapta az anyja és az oszim minket meg jól megijesztett. Igazából az történt, hogy az anyja elment hétre dolgozni a srácnak meg nem volt kedve bejönni. Harmadik óra közepén matek dolgozat közben meg bejön az oszim 1 percre s azzal a mondattal hagyja el az osztályt, hogy "XY nincs itt" mi erre nagyon megijedtünk, hogy hol lehet. Szerencsére csak otthon volt.
Én egyszer lógtam életemben igazolatlanul és többet soha nem is akarok (nyolcadikos vagyok). Nem azért mert valami nagyon fontos lett volna (az egész osztályom lépett és a tantárgy sem fontos + a kisujjamból is kirázom), a szüleimtől sem kaptam semmit (mire hazaértem anyám már tudott róla mert a tanárom felhívta (ismerik egymást), viszont azóta is bánom mert bár akkor jó döntésnek tűnt most már látom, hogy hiba volt.
Betegség miatt csak akkor hiányzok ha lázam van, mert félek, hogy lemaradok
15
Mért ijedtetek meg? Nálatok ennyire furcsa, ha valaki hiányzik? :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!