Tanárok ti hogy reagálnátok erre? Újra hibáztam?
Van egy tanárnőm akit nagyon szeretek mint tanárt és embert de sajnos ez nem mindig volt így. Tavaly első félévben máig sem tudom mi történt, de gyakorlatilag egyik napról a másikra megutáltam holott egyetlen vétke az volt, hogy túl kedves (persze jó értelemben). Nagyon paraszt voltam vele, itthon is voltak gondjaim és azt hiszem ezt rá vetítettem ki (nem vagyok büszke magamra). Aztán elkezdtem kapiskálni, hogy hát ez mégse jó így és újra el kezdtem dolgozni órákon. Ez ment kb. két hónapig, de aztán a felismerés keményen arcon csapott és szörnyű bűntudatom lett és van is a viselkedésem miatt. Bocsánatot kértem tőle, ő biztosított, hogy nem is haragudott (nem tudom miért én utálom magam emiatt) és akkor annyi. A viszonyunk már már mondható barátinak is, de a bűntudatom csak nem hagy békén. Írtam egy történetet vagy könyv szerűséget (kinek, hogy tetszik) amiben egyéb cselekmények mellett ez a központi cselekmény. Persze nincs pontosan kiírva benne, hogy ki kicsoda de azért elég egyértelmű. Benne van az ok is, hogy szerintem mi miatt történt (rengeteget gondolkoztam rajta és azt tartom a legvalószínűbbnek) és benne van is, hogy mennyire bánom, meg hogy nem fogok megbocsátani magamnak. Novemberben rávettem magam, hogy odaadjam neki és akkor is mondta, hogy nincs semmi baj, meg hogy nála már ki van törölve, nyugodjak meg.
Jelen pillanatban fogalmam sincs, hogy elolvasta-e, de kezdek nagyon elbizonytalanodni, hogy mi van ha mégse volt olyan jó ötlet odaadni. Főleg az a baj, hogy a történet végén a szereplők barátok lesznek (kiemelném, hogy én is lány vagyok), mert igazából én is ezt szeretném. Csak félek, hogy esetleg valamit félreérthet, akaratomon kívül megbántom vagy valami. Első sorban tanárok véleményére lennék kíváncsi, hogy ők, hogy reagálnának erre de más véleményt is szívesen fogadok.
válasza: válasza:Hát nem tudom, nálad valami probléma van, nem egyszerűen túlreagálod. Családoddal mi a helyzet? Kapsz otthon elég szeretetet? Testvéreid vannak? Milyen a viszonyod velük? Barátnőiddel jó a kapcsolatod? Vagy esetleg durvák veled a szüleid, vernek a tesvéreid és kiközösítenek?
A leírtak alapján frusztrációid vannak és serdülőkori skizofrid tüneteid. Remélem a tanárod felismeri ezt és megfelelően kezeli majd. Ha normálisan képzett pedagógus, tudja majd, mi a dolga. Persze ez életkori sajátosság, hogy érzelmileg, labilis a gyerek. Sokszor előfordul, hogy a tanárok felé fordulnak, és túl sokat várnak tőlük, ez odáig is fajulhat, hogy a tanárod fejére nősz, és ez a te eseted már határeset. Fontos, hogy úgy tudod megőrizni a tanárod szimpátiáját, ha nem mész az agyára. A történeted ,amit odaadtál neki, aranyos dolog, ez miatt nem fog megharagudni, sőt, jól is esik neki szerintem, hogy gondolsz rá, és szabadidődben vele foglalkozol. De ha állandóan nyaggatod, hogy haragszik-e rád, az már egy ponton túl idegesítő kezd lenni. Ha mondta, hogy nem haragszik, akkor hagyd békén.
Egyébként az a bajod szerintem, hogy te tényleg barátkozni akarsz vele, valamit akarsz tőle. Azt szeretnéd, hogy foglalkozzon veled, fel akarod magadra hívni a figyelmet, ezért rugózol azon, hogy haragszik-e. Még az is jobb neked, ha haragszik, mert addig is legalább veled foglalkozik, és ha haragszik, akkor meg bocsánatot tudsz kérni, és így kontextusban vagy vele. Viszont hidd el, ez tévút, ez így nem működik, ne akart iylen módon felhívni magadra a figyelmet, mert ez hosszú távon nagyon fárasztó viselkedés, és azt az érzetet kelted, hogy elvárod, hogy állandóan veled kelljen törődni. Sok tanár megsértődik azon, ha a diák barátként (vagyis egyenrangú félként) akarja kezelni, és ezt úgy veszi, hogy a diákja a fejére nőtt, és nem akarja békén hagyni.
De mint írtam, ha normálisan képzett a tanárod, akkor rájön erre, hogy ez serdülőkori probléma, és ennek megfelelően fogja majd kezelni. Én azt tanácsolom, hogy inkább kezd el nézegetni a fiúkat vagy lógj sokat a barátnőiddel, legyél sokat a családoddal, mert szeretetet csak a családodtól kaphatsz, igazi figyelmet és törődést mástól nem, még a tanároktól sem. Mindenkiben csalódni fogsz, ha ilyesmire vágysz, a családon kívül.
Köszönöm szépen a kimerítő választ. Van két kisebb öcsém de nincs velük probléma. Szüleimmel a kapcsolatom volt már fényesebb is, de egyébként nem igazán panaszkodhatok az itthoni légkör miatt.
Az, hogy a tanárnő fejére nőnék azzal, hogy haragszik e, nem mert áprilisban volt az, hogy bocsánatot kértem és azután az egész eset novemberig fel sem merült közöttünk (verseny felkészítőre írtam egy fogalmazást amitől egy kicsit megijedt és mindenképp magyarázatot akart arra, hogy honnan indultam ki és akkor mondtam neki) aznap este pedig amikor elküldtem, magától szűrte le, hogy még mindig bánt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!