Nem jobb lenne, ha a tanárok megpróbálnák felkelteni a diákok érdeklődését, és nem az lenne a mottójuk, hogy "Nem szeretni kell, csak megtanulni. "?

Azért nem mindeki tudja, hogy mi lesz, ha nagy lesz.

Meg hiába akar valaki orvos lenni, ha időközben kiderül, hogy segghülye a kémiai egyenletekhez, akkor mi van?

Egyébként a főiskola, egyetem pont így működik. A gimnázium meg arra való, hogy a diák kitalálja, melyik tárgyakból jó, melyikhez van kedve/tehetsége.

Jó lenne ha nem vennék el a kedved a tanulástól, nem éreztetnék veled hogy hibázni és kérdezni bűn, és nem aláznának meg, hanem helyette segítenének és azt értékelnék amit tudsz, nem azt hánynák szemre amit nem.

A magyar oktatásrendszerben még egy eminens tanulónak is el tudják venni a kedvét. A legtöbb diák megfelelési kényszerből tanul.

Gimnáziumban a nem alap tárgyaknak nem kéne annyit nyomniuk. Ha például testnevelésből, énekből és rajzból rossz vagy de amivel foglalkozni akarsz annak semmi köze hozzájuk akkor teljesen röhejes egy egész évet megismételni miatta.

Masodik, azert rajzbol, enekbol es tesibol nem nehez egy kettest osszehozni, ha az ember minimalis erofeszitest tesz.

Kerdezo, mi legyen akkor az olyan emberekkel, mint en, akik 21 evesen jottek ra, mik is szeretnenek lenni?

Én pl. ezért nem tanítok suliban, mert ott van egy adott rendszer amit követnem kell.

Míg így magántanárként nem szól bele senki, hogy mikor mit és hogyan csináljak.

Maximálisan a diákjaimhoz tudok igazodni, és látom, hogy mi az ami nem megy, illetve nem fogok unalmas órákat tartani.

Az meg még egy régi rendszer (ami még sajnos most is így van), hogy "büntetni" kell ha hibázol.

Sok (főleg nyelvek területén) tanfolyamon és 1-2 magán suliban már inkább a jó döntéseket jutalmazzák, ahelyett, hogy a hibákért rossz pont járna.

(persze ez alatt nem azt értem, hogy aki nem csinál leckét az legyen megdicsérve)

Ja, és elég sok kollégámról tudom, hogy csak muszájból lett tanár, így nem hiszem, hogy szívvel-lélekkel tanítanának.

Én pl. versengő típus vagyok, ha nem osztályoznának, és nem lenne esélyem ezáltal elismerést kapni, sz.rnék bele.

A tölteléktárgyakról annyit, hogy ismerek olyat, aki 12. elején döntötte el, hogy mégsem a jogra jelentkezik hanem japán nyelv- és kultúrára. Felvették. Ha csak törit tanult volna, akkor meg ciki lett volna.

Szerintem a tanár személyisége számít sokat, nekem szerencsére nagyon jó tanáraim vannak, akiken látszik, hogy imádják a területüket; kiv. az angoltanár, aki közölte, hogy csak azért tanár, mert másodjára se vették fel az álomszakra.

Na ő úgy is tanít.

Az jo lenne ha nem dijaznak a magolast de hogy lehetne ellenorizni h valaki magolva tanul e?

Azert van ennyi fele tantargy mert 14/15 evesen eleg kevesen tudjak mit szeretnenek csinalni es ugy meg nehez targyakat valasztani... Idokozben valtozhat is az erdeklodesi kore szoval nem szabad mindent egy lapra tenni.

A motivacioval az a baj h hogy motivalsz egy diakot h tanuljon? Jutalmat nem igerhetsz neki mert az iskola nem tudna biztositani... A tanar szemelyisege nagyon sokat segithet de hat azt meg embere valogatja.

Azert van ez a buntetos, osztalyzos rendszer hogy legyenek rendszeres elvarasok es szamonkeresek amihez tartod magad. En kulfoldi suliba jarok es ott nem kapunk jegyeket csak vizsga van evvegen pont ezert mindenki elhanyagolja a tanulast es csak bamul a fejebol ki az oran. A tanaroknak vannak motivacios eszkozeik mert a suli gazdag de buntetni nem tudnak ezert a fegyelem odavesz es nem birnak normalis orat tartani ahol dinamikusan lehetne haladni hiszen a diak nincs raszorulva h figyeljen a tanarra mert a vizsgan kivul semmilyen szamonkeres nincs kb