Áruljam el a dolgot vagy sem?
Az a helyzet hogy régebben rengeteget vagdostam magam...ne akartam öngyilkos lenni csak valamiért jól esett mikor ideges voltam. Ennek már másfél éve. Sikeresen leszoktam róla egyedül de az utóbbi hetekben gyakran kapom azon magam hogy ülök a szobába és karcolom a kezem.
Anyukámnak nem merem elmondani mert én bánnám meg. Viszont van egy nagyon kedves tanárnő aki mindig azt hangoztatja hogy a beszélgetés milyen fontos meg ilyenek. Szóval úgy gondoltam elmondom neki hátha tud segíteni...jó ötlet ez? Mondjam el vagy hallgassak mint eddig? Egyáltalán ha valakinek elmondom mit tud kezdeni ezzel az információval? Van értelme segítséget kérni ha azt sem tudom miért karcolom a kezem?
Miért tűnik úgy nekem, hogy azért akarod elmondani, hogy foglalkozzanak veled? Szerintem nem kapod meg a figyelmet, amire szükséged lenne. Tehát nem az hiányzik neked, hogy EZT ELMOND, hanem az, hogy ÁLTALÁBAN VALAKI BESZÉLGESSEN VELED A PROBLÉMÁIDRÓL.
Most őszintén, ha meg is tudja valaki, hogy vagdosod magad, mit tud csinálni? Megpróbál SEGÍTENI, de ez a segítség arról szól, hogy rávezeT, meggyőz, hogy ne csináld. Tehát a meló rád marad: neked kell felhagynod a vagdosással, senki más nem fog ott állni és lekeverni egy fülest, mikor újra kezdenéd.
Na már most, hogy tudjuk, hogy ez rajtad múlik, hogy abba hagyod-e, ennyi erővel, miért ne szokhatnál le egyszerűen azért, mert ÚGY DÖNTESZ?? Ezt próbáld meg megválaszolni!
Nincs magyarázatod arra, hogy miért döntesz úgy, hogy csinálod, akkor úgyanúgy nincs magyarázatod arra sem, hogy miért ne döntenél úgy, hogy ne csináld. Tudsz követni...? Hidd már el, hogy ha elhatározod, hogy márpedig nem fogsz semmilyen éles tárgyat a kis kacsódba, és nem vagdosol, akkor ez az egész mizéria semmissé válik. Csak úgy kell döntened, hogy erős leszel és nem gyenge, és nem ártasz magadnak.
Ha gondjaid vannak annyi más módon levezetheted a feszültséged (sport, futás, küzdősport, zene, művészet, festés, éneklés, írás, akár házimunka, fáras mászás, bakker engedd már el a fantáziádat....)
Beszélj ezzel a tanárnővel, örülni fog neki, hogy hozzá fordulsz. Beszélgettek egy jót, és lehet, h rájössz magadtól is a beszélgetés adta felüdülés hatására, hogy ennek semmi értelme, és sokkal jobb dolgot is csinálhatnál abban az időben, amíg a vadosást csinálod, nézed, rá gondolsz, takargatod, agyalsz róla.
Biztos vagyok benne, h "le tudod győzni", vagy meg tudod állni. De attól még beszélgethetsz a tanárnővel, aki igazán jó pedagógus, annak az ajtaja nyitva áll a diákok felé, ha tanácsra van szükségük.
De mégis milyen jellegű problémáid vannak? Nincsenek barátaid? Csúfolnak a kinézeted miatt? Gond van a fiúkkal? HÁny éves vagy? Ált. sulis vagy középsulis?
Keress valamit amivel levezeted a feszültséget, találj egy hobbit, rubik kockázz, kezdj el jobban tanulni, szerezz be egy stresszlabdát vagy csak a szobádban végezz erősítő gyakorlatokat, valamit amivel levezetheted a feszültséget, legyen 1 kisállatod vagy bármi :)
Sztem amíg nem tudod az okát addig ne áruld el, csak a baj lenne vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!