Miért nem tudom túltenni magam rajta?
Oké, szokásos kérdés: elsőéves egyetemista vagyok. Van egy tanárom, aki nagyon tetszik, de nem csak a külsőségekre gondolok. Nem is az a tipikus jóképű-fazon, de a tudása, intelligenciája, tartása, jó humora mindent kompenzál. Nincsen se családja, se barátnője. Ő 35 éves, én 20. Merjek kezdeményezni? Már tanítani sem tanít. Vagy felejtsem el? Teljesen össze vagyok zavarodva. És a legrosszabb, hogy már a gondolata is olyan érzelmeket hoz ki belőlem, amit előtte még soha.
Köszönöm az értelmes válaszokat!
Persze hogy merjél.
Mindent meg kell tenni az életben amit csak lehet.
Ráadásul ha már nem tanít nincs is benne nagy kockázat.
Én azt mondom menj neki, lökd fel és aztán követeld hogy kárpótoljon valamivel amiért az utadba mert állni.
Jaj, de cuki!
Figyelj, ha már nem tanít, és tényleg ennyire tetszik, és éred magadban a kellő bátorságot, vagy bárminemű esélyét, hogy összejöhet, akkor szerintem nyugodtan próbálj meg kezdeményezni. Nem baj, ha a lány lép elsőnek. A köztetek lévő 15 év, meg csak azon múlik, ki milyen személyiségtípus. Próbáld meg azért valahogy először megismerni. Lehet "ártalmatlan" módon, pl. keresd fel valamilyen kérdéssel az általa tanított tárgy kapcsán, stb. Mutasd meg, hogy érdekel az, amit őt. Aztán csak jobban ki tud alakulni már egy közvetlenebb cseverészés is. (Bár nem tudom milyen a viszonyotok, lehet eddig is haver volt, akkor meg eleve tiéd a pálya)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!