Mit tegyek? Tanító vagyok, a gyereknek hiába mondok valamit, nem hallgat rám? Az ellentetjét csinálja, letegez, visszabeszél, csúnyákat mond rám.

Szülő feladata, hogy megnevelje a gyereket.

Te csak add le az anyagot és osztályozd őket. Ennyi.

Elsős kisgyerekek szavát meg nem kell befogadni, ha csúnyákat mondd. Felnőttként legyen ennyi eszed.

te is voltál tanuló, te is nagyon jól tudod, hogy mindig a kiabálós tanár óráján a legrosszabb egy osztály, legyen az rendes vagy rendetlen

először magadon kéne változtatni, hogy tudj hatni az osztályra

A fekete ponttal, beírással nem mész semmire, felejtős. Ez egy borzasztó nehéz kérdés, pályakezdőként, minden tapasztalat nélkül, hiszen még tapasztaltak számára is embert próbáló feladat. Vannak kezelhetetlen gyerekek, akik vagy hiperaktívak vagy pszichopaták. Az iskolának kellene ebben segítenie neked. Elég baj, hogy a főiskolán nem készítenek fel az Életre.

Szerintem menj vissza a főiskolára a pedagógia vagy valami ilyesmi tanszékre, meséld el, mi van, adjanak tanácsot, ötletet, olvasnivalót. De lehet, hogy ők se tudnának mit kezdeni egy ilyen helyzettel, sokszor ez már nem pedagógiai kérdés, hanem gyógypedagógiai, pszichológusi, orvosi.

Az iskolának is kellene segítenie, különös tekintettel arra, hogy gyakornok vagy. (Ha jól értem ezt az egy hónapja kezdett munkát). Kell, hogy legyen egy mentorod, ő félévente kétszer órát látogat, problémákat beszél meg veled. Az igazgatót vagy helyettesét is be lehet hívni, nem hagyhatnak magadra ilyen problémával. Megkérhetsz tapasztalt kollegát, akiben megbízol, hogy jöjjön be, adjon tanácsokat.

Milyen településtípusban, szociokultúrális háttérben dolgozol? 17 gyerek az kevés, lehet, hogy ez kifejezetten hátrányos helyzetű, SNI osztály? Ez esetben nagy szemétség volt pont egy pályakezdőre bízni.

Az iskolában elvileg van pszichológus is, hozzá is fordulhatsz. És próbálj meg valamilyen pedagógiai továbbképzést keresni.

Amit tudsz tenni: nagyon figyelni a gyerekek pillanatnyi állapotára, ha fáradnak, abbahagyni a komoly tanulást. Empatikusnak kell lenni. Mozgással, játékkal felváltani az írást, olvasást. Egyáltalán: nagyon sokat mozgasd a gyerekeket, 45 perc ülés, figyelés egyáltalán nem gyerekbarát. Beszélgess velük sokat, négyszemközt az ördögfióka is aranyos, és ha te is az vagy vele, megszeret, és a kedvedért fog viselkedni. Mesélj, meséltesd, rajzoltasd őket. A tegezés nem biztos, hogy szemtelenség, a hatévesek még nem tudnak magázni, az óvó nénit is tegezik. Itt kell megtanítani nekik a magázást, de nem mérgesen, hanem türelemmel. Mosolyogj sokat, dicsérj sokat, nyújts nekik vidámságot, sikerélményt. Tőled pozitív élményeket kell kapniuk, hamár otthonról nem kapnak.