Ti mit csináltok, ha meglátjátok egy tanárotokat iskolán kívül valahol? (Persze nem az utca túloldalán, hanem a közvetlen közeletekben)

Nekem volt olyan, hogy bambultam ki a fejemből és egyszerre csak arra térek magamhoz, hogy integet valaki. Odanézek, egy ismerősöm. Visszaintegettem mosolyogva és odamentem.

Egy lánnyal volt, vettem a lapot, csak köszönni mentem oda meg megkérdezni, hogy van és mentem volna tovább (nem ültem be kettőjük közé és bombáztam őket a kérdésekkel és meséltem a magánéletemről hosszasan :D ). Szóval mondom "Helló! Ezer éve! Mi újság?" - Erre azt mondta, hogy ő csak köszönt, mert, ha meglátunk egy ismerőst, akkor általában így szokás, de, ha nem zavar, ő épp van valakivel, szóval...

Én meg álltam ledermedve, megalázva, megkövülten... És hebegve-habogva tovább mentem :D

Köszönök(kivéve ha telefonál, akkor mosolygok és integetek) és tovább lépek, főleg ha látom, hogy van valakivel, gondolkozik nagyon vagy unott/fáradt arcot vág.

Ha családdal van köszönök és meg se állok, vagy ha megállít természetesen én is érdeklődöm hogy hogy van de ennyi.

Első: Az ismerősöd jó bunkó, általában nem ez a normális reakció a felnőttektől.