Mit tegyek, ha az osztálytársaim bántanak és kiközösítenek?

Kedves 17 éves lány(így hívlak, mivel nem tudom legalább a felhasználói nevedet)! Teljesen megértelek, én koraszülött voltam, emiatt leállt az agyvízkeringésem. Emiatt rengeteg időt töltöttem kórházban, le is százalékoltak a betegségemmel(jelenleg 80%-ban vagyok beteg). Szóval, átérzem a helyzetedet, engem is sokat csúfoltak az általános iskolában, nem voltak barátaim, a középiskolában volt egy ún. sorstársam, akinek hasonló problémája volt, de pont ő volt az, akivel utáltuk egymást. Komolyan mondom neked, alig vártam, hogy elvégezzem a középiskolát, és akkor örökre elfelejthetem azt a csajt, de még most is szorongok, ha rágondolok! Az érettségi után tovább tanultam egy évet, ott is próbáltam beilleszkedni, volt 4 lány az osztályban, akik "barátkozni" akartak velem(nem véletlenül tettem a szót idézőjelbe, valójában csak szórakoztak!!!). Ezek után már csak azt vártam, hogy kilépjek az életbe, és sose lássam ezeket a bunkókat! Most is 1 igazi barátom van, 8 hónappal idősebb nálam, és 14 éve jó barátnők vagyunk. Kislányom 11 éves, én 8 éve elváltam, és van egy 27 éves barátom, akit nagyon szeretek, és annak ellenére, hogy semmi köze rokonilag a gyerekhez, sokat foglalkozik vele. Az érettségi találkozókat is szorongva vártam, mert mindig attól féltem, hogy ott lesz a lány, akivel utáltuk egymást 4 éven keresztül.

Az "egy igazi barát" alatt a legjobb barátnőmet értettem. Ő áprilisban múlt 37 éves.

Mi lett veled? Hogy bírtad ki? En most vagyok kikozositve es nem nagyon bírom.