Ti mit tennétek a helyemben? (hosszú)

5 hónapja járok gimnáziumba, és az egyik osztálytársam a "legjobb barátnőm". Azonban nem telik el úgy hét, hogy ne veszekednénk, vagy hogy az egyikünk nem sértődne meg valamin, aztán rá 10 percre kibékülünk. Most nagyobb dolog történt. Az egyik osztálytársam azt mondta a barátnőmnek, hogy ne beszéljen úgy az emberekkel, mint a kutyákkal (egyébként jogosan mondta, mert néha tényleg túlzásokba esik). Erre én odamentem a barátnőmhöz, hogy megnyugtassam, mert nagyon ideges lett, erre ezt vágja hozzám: "Menj a p...-ba". Senki se értette, hogy ezt most miért én kapom, amikor az égvilágon semmit sem mondtam se neki, se másnak. (Egyébként máskor is volt már ilyen, hogy amikor mások lehúzták egy ötletét, akkor is velem ordibált, pedig akkor is én voltam az egyetlen, aki mellette állt. Már akkor sem értettem, hogy miért a legjobb barátnőjével ordibál, amikor ő egyedül vele van.) Aztán rá a következő szünetre beszéltem egy másik osztályban más barátnőimmel, odajött hozzánk a legjobb barátnőm, és tök kedvesen, mintha mi sem történt volna, megszólal, hogy: "na mi van?". Erre én nagyon ideges lettem, mert előző szünetben még engem küldött el a p...-ba, mert más elmondta neki az igazságot, most meg mások előtt, mintha mi sem történt volna, kedvesen beszél velem. Leléptem onnan, és visszamentem a termünkbe, ahol persze ez volt a téma. Én elmondtam a többieknek, hogy én egy ideig mindent tűrtem, lenyeltem, de mostmár betelt a pohár. Milyen legjobb barátság az, ahol szinte minden nap van veszekedés? Voltak, akik velem értettek egyet, voltak, akik vele. Aztán visszajött a termünkbe ő is, odament 3 másik lányhoz nagyon szorosan, és elkezdtek súgdolózni, persze kicsit se feltűnően, hisz hallottam, hogy kimondták a nevemet úgy 10-szer. Utána egyszerűen nem érdekelt, szerintem az lesz, hogy holnap megbeszélem vele, hogy hagyjuk a legjobb barátságot, mert látszik, hogy nem megy. Szinte minden nap volt vitánk, és nálam már betelt a pohár, eddig bírtam. Csak az a baj, hogy ha ezt megmondom neki, nem lenne szinte senkim, mert bár jóba vagyok az osztály nagy részével, mindenkinek megvan már a legjobb barátja. Egyébként nem szeretem az osztályomat, eleve kevesen vagyunk, 13-an, abból úgy 3-4 ember rendszeresen kibeszél engem, a többiekkel viszont jóba vagyok. Gondolkodtam rajta, hogy átiratkozok a nyelvi előkészítős osztályba, csak ez 5 éves, én pedig egy 4 éves osztályban vagyok, és nem szeretnék 5 évet tanulni. De ha átmennék oda, oda örömmel járnék be, mert onnan már mindenkivel beszéltem, nagyon bírom őket, és nekik sincs bajuk velem. Csak az a baj, hogy ők már össze vannak szokva, és nem szeretnék oda csak úgy bepofátlankodni... Ti mit tennétek? Köszönöm, aki elolvasta!