Titeket zavarna, ha a szobatársatok többnyire nem menne haza hétvégente, ha ti amúgy soha nem maradtok bent? Miért kell ezért szemrehányó megjegyzéseket tenni?

Van egy szobatársam, aki kb 30 km-re lakik az egyetem városától, mégis kolis. Ő hétfőn reggel jön vissza, aztán vagy szerda este, vagy csütörtök délután megy haza. (Pedig amúgy dolgozik suli mellett, csak azokon a napokon, inkább otthonról utazik be)

Ha dumálunk, és szóba került, hogy én am bent maradtam, akkor kb mindig szemrehányó hangsúllyal megjegyzéseket tesz, hogy hát ő nem érti, hogy miért nem megyek haza, péntek reggel elindulhatnék, stb. A másik szobatársamnak is ilyeneket mond, ha az csak megemlíti, hogy gondolt arra, hogy hétvégére marad (bár az a csaj hazamegy csütörtökön, mert van vmi edzése hetente, és ő még nem maradt bent tényleg, csak felmerült, hogy gondol erre.) Meg így kioktatóan jön azzal, hogy dehát otthon pihenhetnék a saját szobámban. Miközben a smalltalkokban említettem többször is, hogy nem jó a családommal a kapcsolatom (bár azt nem, hogy otthon nincs is saját szobám).

Kb azt érzékelem, hogy a szobatársamat zavarja a tény, hogy én hétvégente bent vagyok. Csak nem tudom miért, ha ő nincs bent. Miért kell erre ennyire rápörögni kb két hetente, ha őt ez szerintem tökre nem érinti?

Egyébként nem áll szándékomban változtatni a hazajárási szokásaimon a kedvéért, csak érdekel, hogy mi ez, miért zavaró, ha bent vagyok, tök egyedül. Nem csinálok kupit, nem túrom a cuccait meg ilyenek, max sepregetek, meg felmosok.