Más is ennyire gyűlölt iskolába járni?

Elmondhatatlanul gyűlöltem anno az általános iskolába járni.

Akiknek a másik piszkálása volt a fő szórakozásuk, remekül irányították a közösséget, az osztályfőnök kis kedvencei voltak olyan szinten, mintha a gyerekei lettek volna, tehát egyértelműen mindig/mindenben/mindenkor nekik volt és lehetett igazuk. Felnőttként ugyanezt csinálja az, aki a főnök volt ebben az egészben. Az eszközei változtak csak, imád embereket manipulálni és ha mást bánthat, támadhat, rágalmakat terjeszthet róla, feljelentéssel fenyegetheti, stb.

Én eleve azt láttam, hogy a tanárok sem tudnak, akarnak mit kezdeni a kialakult bullying helyzetekkel.

Eleve én mint csendesebb, visszahúzódóbb "furcsa" voltam nekik akivel nem tudtak igazán azonosulni, ellenben az engem rendszeresen megalázó osztálytársakkal igen.

Nem egyszer megesett, hogy a tanár is csak jót nevetett velük együtt, holott számomra megalázó volt a helyzet. Ilyenkor emberi szempontból nézve eleve neki kellett volna kiállnia és megmondani, hogy ilyet nem csinálunk.

Ehelyett maradt a szokásos "védd meg magad" meg "tanuld meg megvédeni magad" szöveg. Ami tipikusan nesze semmi, fogd meg jól duma, hiszen a tanár a gyerekre hárítja át a felelősséget. De azt soha egyik sem mondta, hogyan is védjem magam.

Én jártam szakmunkásba ahol ugye egyik héten iskola másik héten meló van

Szóval mindjárt megszereti az ember az iskolát 1 hét gyakszi után ahol a beled is kidolgozod napi 8 órában 15-20 ezer forint/hó állami támogatással (hollandiában valami 6-800 ezret kapnak csak akik gyakorlaton vannak)

Aztán sok volt a cigó is aki csak azért járt be, hogy zavarja a légkört, nem lehetett tőlük figyelni órán, a szünetben meg a fehérnépet terroizálták

Egy gimnázium persze más, ott nincs az az anarchia mint egy szakmunkásképzőben de ami a 90-es években ment a szakmunkásképzőkben ahhoz képest ma már egész koedukált és normál ugyanaz szakmunkás képző is ami már 25 éve elviselhetetlen volt