Osztálytársamnak, aki barátnőm is, elmondtam egy nagyon nagy titkot, szerintetek aggódjak hogy tovább mondja?

Az én titkaimat eddig mindig továbbadták, hiába volt az illető kedves, aranyos, normális. Az emberek egyszerűen nem tudnak titkot tartani, ez van.

A legbiztosabb az, ha igazából semmit nem tartasz titoknak és lélekben, gondolatban már előre vállalod a felelősséget és tudod, hogy hogy fogsz reagálni, ha az a titok többé már nem lesz titok. Nem tudom rendesen megfogalmazni. :)

Talán példán keresztül: mondjuk bele vagy zúgva valakibe és nem akarod, hogy bárki megtudja. Vagy csináltál valami hülyeséget. Lélekben előre rendezd le magadban, hogy ha valaki cikizni vagy szemétkedni, neadjisten zsarolni akarna a titkoddal, akkor csak simán felvállalod, hogy "Igen, belezúgtam, ez van." vagy "Igen, azt csináltam, hülyeség volt." és ennyi. Magyarázkodni sem kell.

Ha az a titok egy bűncselekmény, akkor is ugyanez a tanácsom. Vállald fel, vállald érte a felelősséget. Nem könnyű, de mindig ez a legtisztább és a legjobb út (szerintem).

Amit egy ember tud, az titok.

Amit két ember tud, az bizalom.

Amit három ember tud, az pletyka.

A titkokról ennyit:

Egyszer volt, hogy egy osztálytársnőmnek nagyon kellett pisilnie és amikor hazaért, bepisilt a bejárati ajtó előtt.

Hogy én ezt honnan tudom?

Onnan, hogy elmesélte a barátnőjének, aki továbbadta fűnek-fának, köztük nekem is.

Nyílván nem azért mesélte el a barátnőjének, hogy kürtölje szét, de a barátnőjének mégis ez volt az automatikus reakciója.