Nem tudom kezelni a szituációt! Mit tennétek a helyenben?

Sziasztok!

11-es gimnazista vagyok. Nem a legjobb tanuló vagyok, de így is négyes-ötös vagyok az összes tantárgyból. Ennek az az oka, hogy a maximumot teszem bele.

Naponta több órákat tanulok, kialakított tanulási tervvel, amit én tervezek meg a hetek elején.

Rengeteg időt és energiát ölök bele abba, hogy a lehető legjobb jegyeket szerezzem a továbbtanulásom érdekében.

Van egy osztálytársam. Aranyos lány, nem velünk van kilencedik óta, nincs sok barátja. Szinte minden órán mellettem ül és elvárja, hogy segítsek neki dolgozatokkal kapcsolatban. Én nagyon szívesen elmagyarázom neki azt, amit ténylegesen értek, de neki ez nem elég. Másolna, sőt, nem egyszer meg is tette. Konkrét eseteket is tudnék hozni, ha akarnék…

Sokat segítettem is neki, de volt egy pont, amikor nagyon elegem lett: Hiányzott az egyik dolgozatnál. Akkor pótolta be, amikor mi kikaptuk. Az enyém ötös lett. Mivel ő dogát írt, én elültem a helyemről. Amikor beadta mondta nekem, hogy mekkora szerencséje volt. Megnézte (A KÖNYVEMBE ELRAKOTT DOGÁT) és ugyanaz a csoport volt, lemásolta.

Sajnos akkor nem mondtam rá semmit, viszont a következő dogáimat igyekeztem úgy írni, hogy ne is lásson rá. Erre pedig megjegyzést tett, hogy kezdi úgy hinni, én direkt nem segítek neki.

Azért elmondanám, hogy nagyon sok különbség van az életünkben. Ő nem jár sehova se iskolán kívül. Én versenyszerűen sportolok, ami heti 3 alkalmat levesz hétközben, illetve egy egész szombat délutánt. Mégsem panaszkodok, hogy nincs időm tanulni.

Ezzel szemben, neki olyan kifogásai vannak, hogy koncerten volt, vásároltak, a kishúgára vigyázott…

Kezd nagyon elegem lenni, ugyanis rám írt, hogy segítek-e neki egy soron következő dogánál…

Mit tennétek a helyemben? Tényleg nem zavarna a néhai segítkezés, de nem akarok én ,,bajba” kerülni, csak mert ő lemásolja az én megszerzett tudásom