Hol az igazság?
Régen nagyon sokat bántottak, hogy egy kis málé gyerek vagyok. Valóban sokkal lassabb voltam az átlagnál (most is), és sokat gondolkoztam, ami gyerekkorban nem menő, de még most sem.
Ma meg már a gyerekeknek jogaik vannak. Hol voltak az én jogaim? Azt mondták, védd meg magad! De nem tudtam, és akkor meg azért voltam málé, akit gúnyoltak. Minden védekezési kísérletemet kiröhögték, de még a felnőttek is. Nem volt eszközöm megvédeni magam.
Hol volt akkor bodyshaming? Ráadásul kövér és szemüveges kislány voltam. Odavetették, hogy fogyjál le. De hogy, ha azt ettem, amit kaptam? Ma már ide-oda hordják a gyereket, hogy lefogyjon, segítenek neki, ha esetlen a mozgásban, mint én.
Ma már a 10 évesek is gyantát kaptak a szüleiktől. Engem 16 évesen Brezsnyevnek meg majomnak csúfoltak, mert tilos volt bármit is változtatni magamon. Nem tudtam, hogy a szüleimnek vagy a többieknek feleljek meg.
Egy életen át közösítenek ki, mert még ma sem állnak szóba velem, akik anno kirekesztettek, beleértve a tanárokat is. Meg se hívnak az osztálytalálkozókra, pedig pontosan tudnak rólam mindent. Ma az ilyen pedagógust elbocsátják, vagy minimum következménye van.
Hol az igazság?
válasza: válasza:"Egy életen át közösítenek ki, mert még ma sem állnak szóba velem, akik anno kirekesztettek, beleértve a tanárokat is. Meg se hívnak az osztálytalálkozókra, pedig pontosan tudnak rólam mindent."
És komolyan ilyenek közé akarsz menni? Szándékosan akarod magadat bántani?
Kérdező én is olyan kislány voltam, mint te, mintha magamat olvasnám. De már 33 éves családanya vagyok. Ha még mindig a komplexusaimnak meg a régi sebeimnek élnék, hogyan mutatnék példát a kislányomnak? Változik valami vagy valaki attól, hogy neked milyen traumáid vannak? Azt gondolod, hogy egyszer majd valaki bocsanatot kér? És ha igen, akkor attól vékony, nem szemüveges kislány leszel barátokkal?
Felnőtt ember vagy már, akármi történt. Elmehetsz gyantázni, én is elmegyek. Csessze meg az anyám, aki korlátozó vaskalapos volt. Megnézheti magát, felé se nézek.
válasza:Ha leállsz azzal, hogy másokban (a mai fiatalokban, a tanáraidban stb.) keresd a hibát, akkor meglátod az igazságot.
Sajnálatos, ami veled történt, de amit most művelsz, az nem visz előrébb, és nem is tűnsz jobb embernek tőle.
válasza:Próbálj meg örömet lelni abban, hogy sok mai gyereknek lehet(ne) jobb sorsa, ha valóban nagyobb figyelmet fordítan(ná)nak a tanárok a testi és mentális egészségre. Nagy lépés már az is, hogy ezek a problémák meg vannak fogalmazva.
Szerintem lelkileg "át kell adnod" a régi iskolád a jelen kor gyerekeinek. Próbáld tudatosítani, hogy a te múltad elmúlt és az iskolád már más szemléletnek ad otthont, ami sok jót is tartogathat. Talán már a tanári kar is más, de ha még nem, hát az lesz a közeljövőben.
Emellett próbáld végleg megszakítani a kapcsolatot a néhai osztálytársaiddal, tanáraiddal, de leginkább az emlékükkel. Töröld őket facebookon, hogy a hírfojamod ne emlékeztessen rájuk. Felejtsd el, hogy valaha keresni fognak.
Ismerj meg új embereket, akiket az iskolai években még nem ismertél. Találj egy olyan hobbit, amit diákként még nem próbáltál ki. Tanulj ki valamit önerőből, amihez akkoriban nem konyítottál.
Összességében: Legyenek olyan élményeid, amik kizárólag a jelenedhez köthetők. Nagyon sokat segít a feldolgozásban, ezt tapasztalatból mondom.
válasza:
válasza:Tehát szerinted az "igazság" az lenne, ha mindenki másnak is rossz lenne?
Rosszindulatú vagy, nagyon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!