Hogy dolgozzam fel, hogy agresszív, alkoholista ofőm volt, aki bántott minket?

Értem.

Sokan átélnek szörnyű dolgokat.

Nekem apukám akarta egy késsel megölni az anyámat amit végignéztem.

Meg betört a házunkba.

Kidobta anyu szemét egy hamutartóval.

A 20 évvel idősebb testvéremmel annak az apjával a gyerekével éltem együtt mert anyu nem akart neki nemet mondani.

De nem sajnáltatom magam hanem járok pszichológushoz,hogy jobb legyen.

Nem nem baj csak nem értem,hogy erre milyen választ vártál.

Nekem depresszióm van de nem kérdezem meg hogyan lépjek túl a traumáimon mert nekem tényleges valós traumáim vannak amiket rajtam kívül senki nem tud megoldani.

Sajnáltatni meg nem akarom magam meg divatból elmesélni másoknak milyen szörnyű gyerekkorom volt.

Engem csak az a része zavar az ilyen kérdéseknél,hogy azt érzem egy trend lett a mentális probléma és idealizáljuk a sérült lelkű embereket.

Holott aki tényleg sérült az meg végigszenvedi az életet anélkül,hogy bárkinek egy szóval említené a nyomorát, mert tudja,hogy ezek annyira mély dolgok amit más nem fog tudni megoldani helyette.