Miért nem zavarja a családos emberek egy részét a közoktatás rossz helyzete napjainkban? Ezeket nem érdekli a saját gyerekük jövője?
Egy csomó olyan cikk van, ami arról szól, hogy a tanári fizetések rosszak, egyre kevesebb a tanár, stb. Facebookon az ilyen kommentszekcióban megjelenik mindig egy csomó öregasszony, akinek a profilján ott a sok unoka, aki még bőőőven iskolás, vagy a sok középkorú, szintén ennyi diős gyerekkel. És mit csinálnak ezek az emberek az ilyen cikkek alatt? Röhögős reakció, kommentek, hogy ha nem tetszik a tanároknak a fhos fizu, akkor el lehet menni dolgozni/ott a gyár/lehet menni árufeltöltőnek/akkor kell bért emelni, ha lesz javulás, nem pedig előtte és egyebek. Ugyanezek meg felháborodnak, ha azt hallják, hogy a töri tanár tartja a fizikát, mert nincs más...
Ezek az emberek ilyenkor amúgy mit érznek? Nem gondolnak bele, hogy ha mindenki otthagyja a tanári pályát, akkor nem lesz, aki tanítja a gyerekeit? Nem gondolnak bele, hogy ha a fizetés nem riasztana vissza embereket, akkor talán több lenne a tanár, az iskolák tudnának válogatni, és nem lenne az, mint például anno nálunk gimibe, hogy a 12. osztályban az angolóra abból állt, hogy érettségi feladat, majd javítsd ki magadnak megoldókulcsból, magyarázat nélkül, de semmit nem lehet kezdeni az ilyen tanárokkal, mert nemhogy jobb, de ugyanilyen sincs a helyére? Vagy tényleg fontosabb az a rohadt káröröm, hogy háhá, nekem rossz, de nem baj, mert a tanároknak is rossz? Ki gondol a gyerekekre, ha a saját családjukat nem érdekli az, ami megalapozza a jövőjüket?
Plusz, ha több pénzt kapna, akkor bármelyik rossz tanárnak lehet olyat mondani, hogy arra van az ajtó, és felvenni helyette egy jobbat.
Mert akkor lesznek is olyanok.
Az orvosoknál elég különleges a helyzet, mivel ők kaptak egy komoly fizetésemelést.
CSAKHOGY!
Röghöz kötéssel és katonai besorolással egyben.
Sajnos a politikusok nem értették meg, hogy itt VALÓBAN emelni kell, méghozzá feltétel nélkül, és nem új rabszolgasággal egybekötve.
A röghöz kötés nem áll, az hosszú idő után (másfél év) véget ért.
A vezényelhetőséget kb. évi 40-50 napra csökkentették le. És amikor a járvány idején voltak vezénylések, akkor sem az volt, hogy a győri orvos menjen a borsodi c.falvakba háziorvosnak, mert ott nincsen. Hanem (az általam ismert esetekben) jelenlegi munkahelyétől 40-110 km-re kellett járnia, tehát alapesetben haza is járhatott a családjához. És általában ügyelniük kellett, ha a másik helyen olyan kevés orvos volt, hogy nem bírták már megszervezni az ügyeletet.
Ezzel együtt se tartom korrektnek ezt az eü. szolgálati jogviszonyt, de én egyenruhásoknál is túlzásnak tartom a nyakló nélküli vezényelhetőséget. Nekik is van magánéletük.
Ez így már valamivel jobb - de még mindig olyan rossz, hogy emiatt nincs elég orvos.
Az ápolóknál pedig csak most kezdődik ugyanez.
A katásoknál pedig most találják ki, hogy akkor mindenki számláz majd a vevőnek.
Viszont azt gondolom, hogy ha több a fizu, akkor esélyes, hogy kevesebb fiatal mondaná azt, hogy amúgy szeretnék tanár lenni, de ennyiért nem, kevesebb lenne a pályaelhagyó az anyagiak miatt.
Én most végeztem gimnáziumban, jó hírű iskola, megye egyik legjobbja. Ennek ellenére kapásból tudnék mondani öt tanárt, aki rettentően rossz. Például a volt gimimben jövő tanévtől ismét alkalmazzák azt, akinek pár éve viszonya volt egy diákkal, mellette a rosszul is tanított, a suliról minden platformon rosszakat híresztelt és még a kollégáival is köztudottan tapló volt. Hogy miért? Mert nincs más, aki a kéttannyelvű osztályoknak földrajzot meg törit tanítson.
Vagy ott van az a tanár, aki az egyik kilencedikes osztállyal közölte, hogy ők egy elátkozott osztály és miattuk halt meg az a tanár, aki eredetileg az ofőjük lett volna.
Vagy a volt nyelvtan tanárom, aki filmeket nézetett velünk az órák nagyobb részén.
Vagy a volt töri tanárunk, aki nyíltan pofára osztályoz, neki az a tanítás, hogy megmondja, hogy ott a neten a követelményrendszer és tanuld meg magadtól. De volt olyan, hogy órán a mohácsi csatát ismételtük, másnap íratott a Szovjetunió felbomlásából, ami szóba se került soha, majd mikor ezt szóvá tettük, közölte velünk így szó szerint, hogy "De vettük a Szovjetunió felbomlását, mert a múlt órán átismételtük a mohácsi csatát"
Vagy a volt angol tanárom, akinek az órája annyi, hogy feladatlap, töltsd ki, javítsd magadnak.
Ez nem gimi, hanem koli, de a volt kolis csoportvezetőm mellett sem tudok elmenni szó nélkül. Kötelező programokon sokszor részeg, csopfogot skippeli. És akkor ő megyében a második legképzettebb tanár...
Csak hogy a legemlékezetesebbeket említsem, a vidéki általános sulis élményeimet kihagyva(amik fényévekkel rosszabbak). És ez egy jó hírű iskolában van, megyeszékhelyen.
És félelmetes számomra, hogy van valaki olyan gyökér, hogy az ilyen és rosszabb állapotokhoz tapsoljon, miközben ő is szenved miatta, mert vannak gyerekei.
Meg ugye a teljesítmény alapján bérezés kivitelezhetetlen, hogy az. Egy gyengébb képességekkel rendelkező diákokkal rendelkező iskola tanárai akármit csinál se lesz csomó olyan diákja aki, az országos versenyeken jó eredményeket ér el. A bemutató órák meg semmit nem érnek, azon a hétköznapokon csapnivaló tanárok is tökéletesek. Például a mi osztályunk sok olyan bemutatóórán vett részt, ami a tanár minősítéséhez kellett. Nem egy olyan óra volt, ami előre le lett próbálva többször is. Ráadásul az, hogy az ilyen óráknak percre pontosan ki kell jönnie, még diák szemmel is feltűnő, hogy nonszensz, élesben nem működik, mert bármikor bárkinek lehet kérdése, és akkor máris nem jön ki a "3 perc a téma felvezetése, x perc az elméleti része, y a gyakorló feladat 1, z a gyakorló feladat 2, stb, majd 3 perc az óra lezárása" jellegű óraterv. Ami meg elvileg olyan rohadt fontos a minősítésen.
A bemutató és minősítő órák röhejesek. A gyerekeimnél is a legtöbb tanár előre lepróbálta a komplett órát.
Normális minősítéshez az kellene, hogy valahogy a gyerekek képességének a változását vizsgálják meg. Tudom, ez is nagyon nehéz, mert nem jegyet kellene nézni, hanem valós tudást, gondolkodást. Minden bizonnyal erre is van bevált módszer már valamelyik normális oktatási rendszert használó országban, nem kellene a spanyol viaszt feltalálni.
Elvileg működhetne a gyerekek képességének vizsgálata, csak szerintem megint ott vagyunk, ahol a part szakad, hogy a gyengébb sulikban több lenne az olyan diák, aki eltrollkodna egy ilyen tesztet és a fene sem motiválja. Általánosban sok ilyen volt, hogy fegyelmezni nem lehet, mert bemegy a szülő pampogni, a szép szó meg nem hat, gyerek meg egy lusta szerencsétlen, nem tanul, meg még balhés is. Aki meg ilyen helyen tanít, az megszívná.
Szóval van a mostani gyakorlatilag nem életszerű szituációkon alapuló rendszer a minősítéshez, vagy mérhetjük a diákokat, aminek meg a normális szülői nevelés az alapja, az pedig sok helyen hibádzik, lévén nem kell engedély a gyermekvállaláshoz.
Viszont a teljesítményalapú bérezés a kisebb települések iskoláinak, és azokat az intézményeknek, ahol sok a problémás diák, rossz a kommunikáció a szülőkkel nagyobb tanárhiányt okozna, mert sokkal kevesebben akarnának ott tanítani, mert kisebb esély lenne a béremelésre. Ez csak az átlagos és a jóhírű iskolák gondját oldaná meg.
Én ebből a szempontból tartanék jobbnak egy kollektív emelést, hogy hosszabb távon el tudjon indulni a szelekció is. Mellé esetleg jó lehet a népszerűtlen, kisebb települések iskoláinak tanárait támogatni, illetve a teljesítmény alapú bónusz sem elvetendő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!