Hogy bírjam ki a sulit, ha nincsenek ott barátaim?

Másodikos vagyok a gimnáziumban. Tanév elején volt egy osztálytársam, akivel jóba voltam. Nem voltunk legjobb barátnők, inkább haverok voltunk. Az említett lány elkezdett mással barátkozni. Ezzel együtt elkezdett engem is hanyagolni. Mostanra már sz*rik a fejemre és csak akkor beszélgetünk, mikor én szólok hozzá.

Ezért az osztályban egy barátom sem maradt. És sajnos nem tudok kihez csapódni, mivel már kialakultak a klikkek és úgy érzem egyikbe se férek bele. Nagyon rossz érzés. Főleg, hogy a szüleim egyfolytában mondják, hogy barátkozzak, mert, hogy a gimis évek az legmeghatározóbbak. Én úgy érzem, hogy ezek az életem legrosszabb évei.

Nem tudom, hogy bírjam ki. Iskolát nem szeretnék váltani, mert nem vagyok valami jó tanuló ( matek), és nem tudom, hogy átvennének.

A kérdésem az lenne, hogy, hogy bírjam ki ezeket az éveket. Bármi tipp, tanács, javaslat, mert folyton ezen kattog az agyam.

( Bocsi, ha panaszkodnék, vagy nyavalyognék, de már az iskola gondolatától is rosszul vagyok)