Milyen volt újra látni a volt osztálytársaidat az osztálytalálkozón?

Egyszer volt nálunk generációs osztálytali általánosban (a 3 párhuzamos osztály találkozója, tehát mi '96-osok vagyunk, így ilyen közös találkozó volt a másik 2 velünk párhuzamosan futó osztállyal).

Nem mentem el, a mi osztályunkból 1 lány ment csak el. Nem bántam meg, általánosban nem igazán kedveltem sem az osztálytársaim, sem a többi '96-ost. Nem vagyok rájuk kíváncsi.

Középiskolában még nem volt osztálytali, az egy fokkal jobb volt, de oda sem biztos, hogy elmennék.

Az általános iskolás osztálytalálkozót megrendezték, de úgy, hogy kb már csak páran laknak a környéken, betették vasárnap délutánra a találkozót. Így csak azok mentek, akik a környéken laktak.

Alapvetően az a találkozót icipicit sajnálom, de inkább semleges.

A középiskolait meg se rendezték, de el se mennék.

Most volt márciusban az első gimis osztálytalálkozónk. Életem egyik legszebb és egyben legfájóbb élménye volt. Ahhoz képest hogy nem voltam soha egy központi ember, valamint hogy a többséggel ellentétben (igaz önhibámon kívül, betegség miatt) semmit nem értem el, na ehhez képest annyi szeretetet, kedvességet kaptam hogy elmondani sem lehet. Csomó emberrel beszélgettem, mindenki kedves volt mindenkivel, majdnem mindenki ott volt... Nagyon jó osztályom volt, talán a legjobb ami juthatott.

És pont emiatt volt borzalmasan fájdalmas is. Mert rájöttem hogy miért üres az életem évek óta, mi az ami olyannyira hiányzik, és hogy milyen kimondhatatlanul sokat vesztettem azzal hogy nem voltam társasági ember és hagytam négy teljes évet elúszni úgy hogy csak sodródtam az árral miközben ilyen emberek voltak az osztálytársaim. És ezt már sosem kapom vissza. És mindennek a tetejére hab a tortán, hogy beleszerettem az egyik lányba, akitől aznap este több kedvességet, szeretetet kaptam, mint (a családomat leszámítva) bárkitől életemben. Egy este erejéig én is voltam valaki.

Azóta depressziós vagyok.

Az általános osztálytalálkozóra nem mentem el, mert egyáltalán nem voltam kíváncsi rájuk, főleg nem az osztályfőnökömre. Nem szerettek engem, mert jó tanuló voltam, csak kihasználtak.

A gimisre biztos el fogok menni, őket bírtam.