Egyetértesz ezzel a tanárral?

"8 éves koromtól az érettségiig az irodalom óra keretein belül mindig valami lehangoló történetet mutattak be nekem."

Előtte meg: elment egy kislány meglátogatni a nagymamáját és lenyelte a farkas a nagymama után őt is; gonoszul bántak a kislánnyal a mostohatestvérei meg a mostohaanyja annyira, hogy meg is akarták őt öletni a vadásszal; két gyerek eltévedt az erdőben és egy gonosz banya ketrecbe zárta az egyiket, a másikat meg kényszermunkára fogta; stb. :)

A gyerekeknek ez mind belefér: kell a dráma ahhoz, hogy átmenjen az üzenet - és ezek az üzenetek igenis nagyon is fontossá válnak később, amikor az életükben jönnek a drámák. Mert jönnek.

"a gyerek olvasson, mindegy mit"

Azért annak is megvan a veszélye... Hogy fogja tudni megkülönböztetni az értékest az értéktelentől, a jót a rossztól, ha nem válogatott műveket adunk a kezébe legalább eleinte?

"listát kaptunk például, amiből kiválogathattuk, hogy mit olvasunk el és mindenki a saját ízlésének megfelelő könyvet olvashatott"

Akkor mégsem volt teljesen mindegy. Egyébként itt is egyre inkább ez van.

"ha pedig általános kötelezőt olvastunk, az is olyan volt, hogy egy gyereknek érdekes volt, illetve könnyen olvasta"

Elvileg ez van a kötelezőkkel most is, csak hát mindenkinek más érdekes, más a "még elmegy" kategória...

Nehéz ez. Mert ha minden gyerek mást és mást olvas, akkor a magyartanár olvassa el mind a 35 művet a heti 40 óra munkaidejében?...

Kócoska, a te személyiségedet mutatja, hogy neked ezek maradtak meg emlékezetedben.

Nekem pl. a Kincskereső kisködmönből nem a halálesetek maradtak meg, hanem pl. amikor könyvet és mézeskalácsot is árul, és inkább ingyen odaadja mindenkinek a mézeskalácsokat, csak a könyveket hagyják meg neki olvasni.

Ezen kívül nekem általánosból a Tüskevár és az Egri csillagok jutott volna eszembe. Ezek csöppet sem depresszívek.

Gimnáziumból meg inkább az Odüsszeia, A kőszívű ember fiai, Szent Péter esernyője, Az ember tragédiája és számos Shakespeare-színdarab. Pl. Az ember tragédiáját sem érzem depressziósnak, sokkal inkább elgondolkodtatónak.

Szóval inkább a te érzelemvilágodat tükrözi, hogy ilyennek láttad azokat a műveket, ill. pont ilyenekre emlékszel vissza (a Légy jó mindhalálig és a Pál utcai fiúk szerintem is lehangoló). Tudod, amikor ketten nézzük ugyanazt a poharat, és szerintem félig tele van vízzel, szerinted meg félig üres.

Hát nyilván vannak feleslegek amiket nem kéne tanítani.

Üdv egy Doktori diplomás történész,irodalom tanár,régész,egyetemi filozófus kutató,lelkész,és Média kutató docens... Bocs de nem tudom már felsorolni a végzettségeimet annyi van már! xD Ha már mindenki felsorolta holott nem is volt kérdés :D