Más is érezte már azt, hogy az egyetemi csoporttársai miatt akarná elhagyni az egyetemet?

Egy elég rossz csoportot fogtam ki, nem vagyunk sokan, de, akik vannak szépen éreztetik, hogy lenéznek... Nem elég, hogy egyszer megkaptam kb. hogy csóró vagyok (az egyik hozzám vágta, hogy pénz is kell egy helyre, ahova be akartam menni valamit elintézni), de beklikkesedtek a többiek és engem meg egy barátnőmet otthagynak mindig. Ha mellénk is keverednek a teremben, amint találnak üres helyet máshol, látványosan összesúgnak, felállnak és otthagynak. Máskor is mindig mikor várunk a terem előtt, ők összegyűlnek, úgy állnak, hogy ne tudjunk odamenni... Mellé még sokszor el is fordulnak, ha látnak és nem is köszönnek. Múlt félévben egy csomó anyagot küldtem el nekik, éjszakákat jegyzeteltem hajnali 4-ig a leckék miatt, sokan az én jegyzetemből simán átmentek, de amire nekem volt szükségem, épp egy tantárgyból pár dologra, abban nem segítettek, azt mondták nincs meg nekik, meg, hogy nem tudják, de ha annyira nem tudják miért kitűnő mindegyik? Mindig okoskodnak az órán, mindig mondják a válaszokat, sokszor fogalmam sincs honnan tudják pedig én is egész nap csak nézek utána a dolgoknak, de nem is találok ilyeneket... Tudom, van egy csomó mindenük a felsősöktől, de azért sem segít senki... Konkrét magunkra vagyunk utalva. Meg sokszor rondán felmérnek, meg összesúgnak...átkozottul rosszul esik. Odáig jutottunk, hogy a barátnőm még jobban beleesett a depresszióba, minden nap sír szinte, én meg kétségbe vagyok esve a nyomás miatt, és azt se tudom mit csináljak... Mi ilyenkor a teendő? Fogalmam sincs mit tudnék tenni velük, hogy ne viselkedjenek így, vagy, hogy legalább nekünk jobb legyen... Igyekszem jegyzetelni, de egyedül kevés vagyok úgy érzem...