Iskolás korotokban volt, hogy alig vártátok a téli szünet végét, mert szerettetek volna visszamenni a barátaitokhoz vagy hiányoztak a tanárok vagy nem szerettetek otthon lenni?

Nem. Utáltam suliba menni, a barátaim pedig nem az osztálytársaim voltak, hanem a lakóhelyemen a többi gyerek.

A tanárokkal rossz tapasztalataim voltak, majdnem az összes idegbeteg volt.

Mikor szünet volt akkor nem kellett korán kelnem, imádtam.

A családom pedig egy nagyon jó család volt, tökéletes légkörben nőttem fel, úgyhogy szerettem otthon lenni.

Az egyik tanévben. Kilencedikes voltam, nehéz időszakon mentem át és az iskolában nagyon sok figyelmet kaptam a tanároktól. A többi nem volt szerencsére ilyen. Előtte és utána is megvolt a varázsa, decemberben már vettem a karácsnyi ajándékokat, alig vártam, hogy kibontsák, az iskolában az utolsó hét laza volt, az utolsó napon karácsonyoztunk, utána itthon is lement a karácsony, majd a szilveszter. Mivel a suli nagyon lefárasztott, ezért ilyenkor nagyon a pihenésre koncentráltam a két ünnep között.

Egyetem más tészta volt. Ott nagyon szerettem bejárni, a hely is hangulatos volt, a tanárokat is szerettem, a hallgatókkal is jól elvoltam. Ott a nyár volt rossz. Én nem igazán utaztam, nem volt annyi pénzünk. Nagyszülőkhöz tudtam volna menni, de annyi idős koromra már úgy éreztem, kinőttem ebből. A július kínszenvedés volt ebből a szempontból, mert kvázi senki sem ért rá a hallgatók közül, hogy összefusson velem, mindenki nyaralt vagy csak egyszerűen nem akart egyetemi társakkal találkozni. Augusztusban kezdett feléledni az élet a Facebook csoportban, akkor kezdődtek a tárgyfelvételre való készülés, az aktív státuszra való váltás a Neptunban, a levelezés a tanárokkal, etc.

Ott a téliszünet a vizsgaidőszak volt. Ugyanúgy be kellett menni az egyetemre, szóval a szociális életemmel nem volt gond, ugyanúgy mentek a levelezések a tanárokkal, ugyanúgy aktív volt a Facebook csoport a vizsgák miatt és ott az ünnepeket kihasználtam a pihenésre, ott jól esett, hogy karácsonyozunk vagy szilveszterezünk és most épp nem tanulok.

A téli szünet végét soha nem vártam, sokkal jobb télen otthon ülni és nem napi minimum 2x kimenni a hideg időben. Meg elég rövid amúgy is.

A nyári szünet más ott már általában vártam, hogy legyen már újra valami változatosság a napjaimban.

Általánosban nem vártam, sulin kívül voltak a barátaim. Nem is szerettem suliba járni. Se az osztálytársak, se a tanárok nem voltak túl jók.

Középsuliban már teljesen más volt. Bár azzal nem volt gondom, jó volt a közösség, tanárok is, de várni azt sem vártam. Akkor bár már suliból voltak részben a barátaim, de sulin kívül is találkoztunk. Meg akkor már a bulizás jobban lekötötte a figyelmem mint a suli.