Mit gondolt a srác Rólam a ballagáson?

Az utolsó napon történt a suliban a ballagáson.

Szóval mi ballagtunk és még kettő másik osztály. Mi már ott voltunk a helyünkön. Egyszer csak hallom, hogy ének jön valahonnan. Aztán a másik kettő osztály jött, és énekelték a Ballag már a véndiákot.

Mikor közelebb értek, észre vettem azt a srácot, akivel logópédiára jártam. Ő akkor nem vett észre.

Ettől kezdve nem néztem arra!

Elkezdődőtt a ballagásnak az ünnepélye, én meg a nyelvemel körbe köröztem a számban! (Ez ciki szerintem.)

Mikor vége lett mentünk be a suliba. Akkor a srác és az egyik barátja ott mentek el előttem keresztbe. Csak előre néztek. Mentem tovább.

Közben egy fiú rálépett a lábamra, bocsánatot kért. Nem mertem hátra nézni!

Ott voltunk már az épületben, ahol lépcső is volt. Az osztályom nagy része balra vette az irányt a liftekhez. A liftek felé néztem, ahol sokan voltak.

Aki velem volt családtag mondta, hogy nagyokat lépek, megálltunk. A srác meg fel ment a lépcsőre megállt és felénk nézett. Oda néztem Rá. Vidám voltam. (Akkor mögötünk jött.) Nem mosolygott, komoly volt. A sötét ballagási ruhájában, úgy nézett ki, mint egy herceg vagy egy ügynök. Aztán elment.