Félek tőle, hogy egyedül leszek majd az egyetemen?

Idén tavasszal diplomáztam volna, de rá kell húznom még egy évet. Rajtam kívül csak egy-két szaktársam csúszott és/vagy halasztott, de velük már nem lesz közös órám és nem is voltunk olyan jóban. Ez pedig azt jelenti, hogy egyedül maradok és ettől már előre félek. Amíg ott voltak a barátaim ugye nem volt kérdés, hogy pl. kivel dolgozzak együtt páros vagy csoportos munkák esetén, kinél kérdezzek rá valamire, kitől kérjek segítséget valamiben, kivel beszéljek meg valamit stb., mert ott voltunk egymásnak. Többször együtt tanultunk, együtt mentünk könyvtárba, átolvastuk egymás beadandóit stb. Szóval nem vagyok az a fajta, aki mástól kunyerálja a jegyzeteket vagy a házit, akinek mindent a szájába kell rágni stb., ebből a szempontból egyedül is boldogulok (ilyesmiben eddig is inkább én segítettem másoknak) és nyilván az az elsődleges célom, hogy elvégezzem az egyetemet. Viszont jó volt, hogy mindent ki tudtunk beszélni, tudtuk egymásnak segíteni, motiváltuk egymást stb. és ez nekem nagyon sokat segített. Félek, hogy enélkül majd sokkal nehezebben megy minden (már az online oktatás alatt is rosszul viseltem az egyedüllétet, hogy nem tudtunk személyesen találkozni stb.) és magányos leszek. Nem szeretném, hogy az utolsó évem úgy teljen, hogy bemegyek az órára, hazamegyek, tanulok és gyakorlatilag egész nap egyedül vagyok, nem beszélek senkivel, nem megyek sehova.