Élvezitek a digitális oktatást?

"húsvét után szerintem már biztos nyitnak a sulik"

szerinted. ha húsvét után nem lesz nyitás, akkor ebben a tanévben már nem kell betennünk a lábunk a sok hülyegyerek közé. arra a pár hétre minek..

Tavaly érettségiztem és először még örültem is az online oktatásnak. Az osztály épp akkor élte a "mindenki vesszen össze mindenkivel" korszakát, jó volt ettől távol lenni, és örültem, hogy nem kellett minden reggel 6-kor kelni. Azt hittem így egy csomó időt nyerek majd (bejárós lévén is) és jobban tudok majd az érettségire készülni. Aztán egy héten belül kipukkant a rózsaszín lufi.

Nem órarend híven dolgoztak a tanárok, és minden túlzás nélkül reggel 7 és este 9 közt jött mindenféle feladat, de még csak a napok sem stimmeltek. Hétvégén is szállingóztak az anyagok, feladatok a Tanterembe. Tesi, rajz, etika beadandó hegyek.. Egyszerűen az érettségi szempontjából jelentéktelen tárgyakra ment el annak az időnek a sokszorosa, amit normál esetben kellett volna rájuk szánni. Állandóan az lebegett a szemem előtt, hogy ne kapjak házihiány egyest, vagy rossz jegyet, míg az érettségire való külön készülésre nem maradt energiám és megfelelő időm.. de végül megoldottam és jó jegyek születtek év végére és érettségire is, de az az állandó stressz, hogy "már megint milyen lehetetlenséget kérnek" nagyon nem kellett. Kis határidő, nagy házi mennyiség és sok tárgy.

Most egyetemen már jobb a helyzet. 2 órától eltekintve mindent megtartottak online, az anyagot is nagyon jól leadták, reális elvárásokkal és teljesen rendben lévő feladat mennyiséggel. Ami baj volt, az az ügyintézés és tanárok/professzorok elérése volt. Alapból sem a legkönnyebb dolog, de most még nehezebb, sokkal több időbe telik, míg válaszolnak, ha egyáltalán megteszik.

Viszont talán legrosszabb, hogy a csoporttársakkal sokkal vontatottabb és nehezebb a kommunikáció. Csoportos beszélgetésbe mindig ugyanazok írnak csak (köztük én is), de nagyon sokszor nem is válaszol senki.. A csoportos feladat is kész katasztrófa volt, 3x kellett írnom, míg a többiek lereagálták, hogy "hoppá, tényleg majdnem kifutottunk az időből". Nagyon nehéz volt megszervezni így a munkát, mert passzívak voltak és nem volt olyan, hogy összeültünk és végig beszéltük a dolgot.. Sokkal több időbe telt így az egész, mert volt, hogy napokig nem írtak vissza..

De az is hozzátartozik, hogy egyre jobban megvisel, hogy szinte az egész hetemet itthon töltöm a gép előtt. Hiányzik a társaság, hogy emberek közt legyek.. Gólya lévén szinte esélyem sem volt egyetemen ismerkedni, ez pedig még jobban bánt.. szóval mindent összevetve, úgy érzem nekem inkább árt, mint segít a digitális oktatás.

Nemrég kezdtem a gimnáziumban, szóva nem volt sok alkalmam barátkozni. Egy két alapsulis baráttal tartom a kapcsolatot.

Nincs semmi motivációm, így egyre kevesebbet tanulok.

Valamelyik tantárgyból hetente iratnak, feleltetnek, így minden alkalommal gyomorgörccsel ülök a gép előtt, imádkozom, hogy nem engem hívjanak ki, mert folyton olyan érzésem van, hogy nem sajátítottam el jól az adott anyagot.

Annyi előnye van, hogy nem kell annyit utaznom.

Introvertrált vagyok, ennek ellenére várom, hogy visszatérjünk a rendes kerékvágásba.