A fölösleges fegyelmezések, ellenőrzések hatalmi játszmák a tanár részéről vagy minek számítanak, mi értelmük?
Már nem vagyok jó régóta gimnazista, sem iskolás. Mégis eszembe jut, mikor anno, ha rövid nadrágot (sima sort, akkoriban nem volt ilyen bugyinadrág) vettem fel az iskolába, rám szóltak. Ha cukorkát szopogattam órán, rám szóltak. Ha elbambultam, az arcomba hajoltak, hogy figyeljek és körmöljek. Beszedték a füzeteimet, hogy leellenőrizzék, mit írtam és leszóljanak, ha nem írok szépen vagy az ö-t a gyors írás miatt ō-nek írom. Beszóltak arra is, ha négyzetrácsos füzetet használtam ott, ahol simát kellett volna, mert nem tudtam vonalak nélkül egyenesen írni. Faggattak, hogy mit csinálok iskola után, faggattak a szüleimről, ha levelezésen kaptak, el akarták olvasni. Aztán jött a kedvencem, az osztályzatokkal fegyelmezés. Mert ha kinézek az ablakon, az kisegyes. Ha otthon hagyom a tankönyvem, amit ki sem nyitunk, az is kisegyes. Aztán ennek ellenére ötös voltam, mert elég sok jegyet kaptam, de le is szartam ezeket a hisztiket. Később ment a játszma azon is, hogy nem mehetek ki wc-re. Vagy nem ihatok órán. Azzal ment az óra, hogy le lettem cseszve, hogy miért nem mentem szünetben, ahelyett, hogy haladtunk volna. Aztán minden ilyen után nyilvánosan meg lettem kérdezve, hogy mi a bajom, otthon baj van, mi van velem... Mintha arra a 30 másik emberre tartozna és mintha el akarnám ezt mondani fakultáció közepén 9. órában ahelyett, hogy haladnánk és mennénk már haza a picsába.
Alapvetően nem voltam rossz gyerek, osztályelső voltam, szerettek a tanárok is, nekem sem volt sok bajom velük. Viszont ezeket a dolgokat azóta sem értem, főleg onnantól, hogy gimnazista lettem. Mi közük hozzá? Miért jó minden lében kanálnak lenni? Mit számít, mire írok, hogyan, mivel és mennyit és honnan tanulok? Miért nem elég nekik, hogy valamiért mégis jó jegyeket szerzek a saját módszereimmel is? Mit számít nekik a ruhám vagy az, hogy mit csinálok a szabadidőmben? Miért vívnak a diákokkal olyan harcokat, ami teljesen fölösleges, teljesen értelmetlen? Nem értem azóta sem... Pedig azóta már megszereztem a mesterszakos diplomám. Tény, nem pedagógiából. De mégis mi értelme ennek?
2: Engem nem érdekel, neki is plusz energia, ha egy köztudottan jó tanuló diák csesztetésével megy el az idő. Ha nincsenek problémáim és nem zavarom a többieket, nem mindegy, hogy hova nézek és mit csinálok?
Nem mellesleg, egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy ez fokozná bárkinek a teljesítményét. A hatékonyság egyik kulcsa a figyelem, a figyelmi kapacitást pedig erősen befolyásolják az olyan dolgok, mint például a vegetatív szükségletek kielégítettsége. Szintén alapvetés, hogy egy felnőtt figyelmi kapacitása el sem éri az egy órát, így teljesen érthető, ha egy gyerek képtelen folyamatos figyelemmel tölteni egy tanórát a sokadik után, amik között alig telik el negyed óra. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a nyilvános megalázás az osztálytársak előtt tovább ront a teljesítményen, ennek pedig tökéletes táptalaj a diákot mindenki előtt felháborodva faggatni a magánéletéről, beletúrni a dolgaiba és lehordani mások előtt. Bizonyára rohadt kellemes lesz egy ilyen eset után a tanárral kommunikálni és hatékonyan, bátran felelni szóban olyan emberek előtt, akik lehetséges, hogy ki fognak röhögni, ahogy korábban is mosolyogtak azon, mikor téged kértek számon. Nekem van önbizalmam, de ez még nekem sem esett túl jól. És a rossz jegyek, amiket nem a tudásodra kapsz, hanem a viselkedésedre? Az bizonyára nagyon jó motivációs tényező, hogy a tanulással megszerzett jó jegyeidet egy rossz pillanatban semmissé tegyék szaros kisegyesekkel, mert az osztályfőnöki az nem divat.
Mi az istent csináltak ezek az emberek 5 évig az egyetemen, ha az alapvető pszichológiai ismereteik egy az egyben hiányoznak? Hogy lehet így oktatni? A tanulásmódszertani részbe pedig már bele sem megyek, teljesen fölösleges.
Ha elmész egy színházi előadásra ott is cukorkát szopogatsz, chipset eszel, kólát iszol és elmész az előadás közben wcre?
A tanár is egyfajta "előadást" tart.
Hidd el nagyon zavaró dolgok a fentiek egy tanárnak!
Amikor én voltam gyerek, akkor is ez ment. Baromi idegesítő volt, hogy nyugodtan lehetett tartani az órát, de a tanárnak fix ideája volt, hogy neki aztán mindenképp fegyelmeznie kell, ezért az óra nagy része fegyelmezéssel ment el. Aztán meg a tanár panaszkodik, hogy az óra nagy része fegyelmezéssel megy el...
Egyébként vezetéselméletből szépen megtanítják az embernek, hogy két féle irányítási rendszer létezik. Van a megrovásos, és a jutalmazási. A megrovásos a "ha nem tanulsz kitaposom a beledet", a jutalmazási pedig "ha szépen tanulsz, ilyen meg olyan jó lesz neked". A megrovásos eredménye egy idő után az lesz, hogy a gyerek (vagy akár cég esetén a dolgozó) arra fog játszani, hogy elkerülje a büntetést, ez lesz az elsődleges cég és semmi más.
A jutalmazásos rendszerrel viszont, ha jól csinálják, olyan motivációt lehet adni a gyereknek (cég esetén dolgozónak), amivel ki fogja tudni hozni a képességei legjavát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!