Van itt olyan tanár végzettségű személy aki (már) nem dolgozik a hivatásában? Mi az oka? Anyagi, erkölcsi megbecsülés hiánya? Kiábrándultság? Diákok "elvadulása"? Fegyelmezési eszközök hiánya?

Van.

Igazából még óriási elhivatottság mellett is nagy áldozat a tanári pálya. (Arra most nem térnék ki, hogy a tanárképzés is mennyire szinten aluli.)

A tanár egy örök céltábla, főleg kisebb iskolákban. Az eszközeink minimálisak, a tanulók között elég sok a problémás, motiválhatatlan, akiknél sokszor a szülők sem képesek együttműködni az iskolával.

Emellett az elsőre borzasztóan csábító "kevés munkaidő" gyakorlatilag több, mint egy fixen napi 8 órában dolgozó alklamazotté; gyakorlatilag augusztus 15-től június 30-ig olyan, hogy gondtalan szabadidő nincs.

Szeretek tanítani, de már inkább dolgozok olyan területen, ahol a napi 8 óra után a magam ura lehetek.

Én tanárnak tanultam volna,d e BA után nem vettek fel MA-ra és utána meg megtaláltam a helyemet a jelenlegi munkakörben.

Egy ismerősöm tanár lett, tanított is, de kiábrándult és ott hagyta.

Tanítottam. Tanítok, csak nem iskolában.

Anyagiak miatt.

Tanítottam!

Munka részével és a diákokkal nem volt gond.

Egyrészt fizetés kevés volt. Továbbképeztem magam mérnöknek, ott sikeresnek érzem magam.

Másrészt a többi tanár és vezetőség viselkedése zavart. Vezetőség állandóan figyelt, óráimat látogatta, portástól lekérte, mikor érkezek és távozok, semmi bizalmat nem kaptam, kb. úgy éreztem magam, hogy csak azért alkalmaznak,mert nem találtak más fizika - matek tanárt.

A kollégák egy része szintén áskálodott, ellenem tett az igazgatónál, mintha így feljebb jutna, vagy őt nem szívatná.

Harmadrészt a társadalmi megítélés, amit maguknak köszönhetnek a tanárok.

Anyagi okok miatt.

De szerintem aki a tanári pályát stresszesnek találja, az még nem dolgozott kórházban, légi vagy közúti forgalomban, stb...hajós munkám volt, ehhez képest tanítani kikapcsolódás.

Szintén anyagi okok miatt. Jelenleg ott tartunk, hogy egy cégben egy középszintű dolgozó kezdő fizetése annyi, amennyit egy pályakezdő tanár 10-15 év munkatapasztalat után kapna meg... Ha valaki érzi magában a tudást, hogy elhelyezkedjen kétszer annyi fizetésért, akkor minek maradjon tanár?

A másik ok, amit más válaszoló is pedzegetett: a tanárok emberi oldala. Egymást fúrják, áskálódnak, nagy mellénnyel leszólják az embert, csak mert 30 éve a pályán vannak. Úgy beszéltek velem, mint egy zöldfülűvel. Ezt a hozzáállást nem bírtam elviselni, amikor az értekezleten lehurrogtak, amikor valami ötletem volt, csak mert kezdő tanár vagyok. A 20 éve ott tanító kolléga pedig osztotta nagymellénnyel az észt, miközben hallatlan nagy marhaságokat beszélt. Ebből lett elegem, nem 1534-ban élünk. Nem is érdekelnek már, 3X annyit keresek, mint aki ott őszült meg a szemétdombján.

En 3 honapig voltam pedasszisztens.

A fizu megélni sem elég, a kommunista halál pontos rendszer nekem kemeny volt(soha ne késs stb), egymast furtàk pletykàltak, ha egy srac is volt (informatikus)mindenki vele flörtölt, iskola bulin (tanaroknak) az idös 100 kilos vezertitkarnö is asztalra feltett széttett labakkal engedte el magàt, hiaba házas es tanult mind, full erkölcstelenek a valosagban, lattam tesitanarbacsit aki minden szünetben vmiert a csacsogo kislanyok köreben ült akik neha hozza is értek gyermeki naivitassal, egyszer kellett orat helyettesitenem kb 5 percig volt fegyelem miutan kiment a tanar es velük hagyott, csak mert elmosolyodtam azon milyen cukik, onnastol egyböl nem volt tekintelyem (5.osztaly),es fenevadak lettek, kirohantam segitsegert a gazadasagi osztalyra mielött rombba döntik a termet :D

Persze a legtöbb tanar normalis, komoly, de hogy birják minden aldott nap ugyanazt 20-50 évig, el nem tudom kepzelni. Mint akik beszorultak egy idökapuba. Nem fejlödnek sehova, àllnak egy szinten, minden nap ugyanaz, aztan nyugdij.

Ebbe a közössegbe bekerülni illetve ep elmével kibirni nem nekem talàltàk ki az biztos.

Nem ez a munkám, hàla égnek, de nem is mennék tanárnak.

A mai "degenerációt" nem tanítanám.

S ezt már diák koromban is megmondtam tanárjaimnak "részvétem, hogy ennyi idiótát kell elviselni.

26 vagyok, de méginkább kiakadok, milyen világot élünk. Millióan megbuktak gyerekként, szülőként, de leginkább emberként.