Milyen egy nyugati oktatás?

Először is tudni kell, hogy az évfolyamok neve iskolanként is váltakozhat, tehát most csak az én volt sulimról írok.

3 évesen már jarhat iskolaba a gyerek.

A mi sulinkba a gyerekek 3 éves koruktól az érettségiig járhattak és egyeteme is volt. Volt egy nő, cikket is írt, hogy ő a diplomáig végig ugyanoda járt. Nagyon aranyosakat írt.

Szóval;

Van P3, oda a 3 évesek járnak P4, oda a négyévesek, P5 oda az 5 évesek. Már P3-től kötelező volt az iskolánkban az egyenruha és, ha tesi volt aznap, akkor az egyenszabadidő ruhába küldték be a gyereket. Illetve az apró balesetek miatt egy váltóruhát is kellett vinniük, ami lehetett utcai ruha, hogy a tanítónéni a suliban vagy az iskolabusz sofőr felesége/segédje útközben ráadja a gyerekre, ha kell.

A P3-P5 az iskola előkészítő igazából. Tanítják a gyerekeknek a számokat, a betűket, fejlesztik a lexikális tudásukat, a nagyon alap angol szavakat, kifejezéseket tanítják, fejlesztik a kézügyességüket technika gyakorlatokkal, rajzzal, tesiznek, énekelnek, stb. Mindezt 9:00-17:00, péntekenként 16:00.

Külön vannak választva, még enni se viszik fel a nagyokhoz.

A Karácsonyi és egyéb ünnepeken (pl víz napja) ők is előadnak, de egy másik napon, nem ugyanakkor, mint az általanos iskolasok. Anyák és apák napjat nem ünneplik a sulin belül, helyette a gyerekek készítenek ajándékot, amit otthon oda adnak (ez egészen a hatodik osztályig érvényes).

Ha a gyerek nem lépte túl a hiányzási keretét, akkor megy hat évesen elsőbe.

Folyt köv.

Spanyolország, 2. Rész :)

Amikor elkezded a sulit, nem egy tanítót kapsz, akivel végig csinálsz 4 évet, mint Magyarországon, hanem mindig feljebb lépsz egy évfolyamot, aminek az élén az évfolyamra specializálódott ofők állnak.

Hogy ez miért így van, csak tippelek, hogy egyrészt a gyerekek és a tanárok jobban megismerik egymást, másrészt a tanárok jobban el tudnak merülni az általuk vezetett évfolyam tananyagában, illetve igyekeznek a tanár személyiségéhez illő korosztályt választani.

Első osztalytól kezdve teljesen új tanárok lesznek. Van 1-2, akit az előkészítőből rángatnak fel, hogy meglegyen az óraszám (tesi, ének), de náluk nem is alakul ki szorosabb viszony az idősebb diákokkal és max hatodikig adnak órákat.

Elsőtől kezdve hatodikig mindig az ofőddel leszel, kivéve az angol nyelvi órákat, esetleg a tesit vagy az éneket vagy az informatikát, vagy más órákat; tehát olyan órákat, amire nincs ?szakosodva? az ofő. Illetve elsőben van külön óra, ahol a rendes kiejtést tanítják a beszédhibasoknak és külföldi gyerekeknek; őket elviszi egy tanítónéni, amíg az ofő a többiekkel foglalkozik.

1.-6. osztályig az udvari időben külön vannak választva a gyerekek. 1-4. És 5.-6.

Két szünet van. Egy fél órás tízórai szünet és egy két órás ebédszünet. Ebédszünet alatt az iskolaban kell lenned, kivéve, ha a szomszédban laksz és szülői engedélyed van, hogy hazamehess.

A tanítás 09:00-17:00 tart.

Egy tanóra hossza egy órás és 2 tanórát adnak le efyütt szünet előtt vagy 2 szünet között vagy szünet után. Tehát pl 15:00-17:00 nincs szünet, nem lehet wcre kiszaladni, inni, mozogni, levegőzni, stb., Hacsak nem olyan jófej a tanár, hogy kienged.

A gyerekek tanulnak nyelvtant, matekot, természetismeretet, köztársaságtant, zenét, rajzzal egybekötött technika óra van, kétféle angolóra van. Az egyik az elméleti, a másik a gyakorlati. Ezt úgy kell elképzelni, hogy elméleti angolon sima angol van, a gyakorkatin meg eldöntik, hogy valamelyik tárgyat angolul is tanítják. Ez pl a tesi vagy a természetismeret; itt inkább lexikális tudást adtak és versikéket, dalokat is tanultunk.

Itt is voltak ünnepségek, évi 2 volt szervezve a szülőknek, Karácsony (az ötödikesek vezető tanárai voltak a fő szervezői és a Betlehemezést az ő osztályuk csibálta) és valami választott - pl Gaudiról megemlékeztünk, víz napja, stb.

Évi egy ottalvós osztálykirándulás volt a tanév végén, de a tanév közben is kieándultunk.

A tanév szeptember végén kezdődött és június végén ért vvéget.

A téli szünet hosszabb volt egy héttelt, mint Magyarországon.

Jegyek;

1-10-ig voltak

1-4 bukás

5- től átmentél

6 olyan mint itthoz a harmas

7-8 a jeles (itthon az a négyes)

9-10 a kitűnő.

Igazából tedd a szám végére, hogy 0% és érthető az osztályzás pl a nyolcas volt a 80%, a 8,25 a 82,5 % a 9 a 90%, stb.

Hatodik osztályig csak két fajta értékelés volt a biziben a tárgyaknál; megfelelt vagy nehézségei vannak. Illetve a tanár egy értékelést is írt külön a bizi aljára.

3 bukott tárgy után évismétlés volt. Arra nem emlékszem, hogy három tárgynál kellett e évet ismételni, de két bukásnál semmiképpen sem kellett, csak, ha nyelvtan+matekből buktál.

Folyt köv. :)

Spanyolország, 3. Rész :)

Három dolog maradt ki. Általánosban volt hittan óra is, illetve a suli péntekenként 16:00-kor ért véget, mint az előkészítőben.

Illetve trimeszterenként van bizonyítványosztás.

A mi sulinkban 1.-6. Osztály volt az általános iskolai részleg.

7. Osztályt 1 ESO -nak hívták (Primero de Estudios Secundarios Obligatorios), tehát ami otthon hetedik osztály az ott első gimi.

A két osztály gyerekeit újra szétvalogatják. Lehet, hogy A osztályos voltál általanosban és B osztalyos leszel gimiben.

Ugyanúgy évenként kapsz új ofőt, de, mivel a gimi tanári kara kissebb létszámú, ritkan, de előfordul, hogy ugyanaz lesz az ofőd.

A gimi két részre van osztva. Az első rész az 1-2 ESO, ami itthon a 7. És 8. Osztály a másik a 3-4 ESO, ami itthon az 1. És 2. Gimi. Ennek a két részlegnek két külön tanári kara van, de, azért előfordul, hogy kisegítik egymast, illetve a készségtárgyakat, a hittant meg egyebeket ugyanaz, ugyanazok oktatjak mindenütta gimiben, sőt, olyan is van, aki 1-2 gimiben egy tárgyat oktat és 3-4. Gimiben meg teljesen mást.

Általaban az első gimi a feketeleves, sokan buknak az első trimeszterben, mert nehéz az átállás, mivel ott már a szorgalom nem biztosít automatikusan sikeres bizonyítványt, többet kell tanulni, nagyobb az elvárás és a gond, hogy sok mindenki olyan erőfeszítéssel kezdi el az 1. Gimit, mint a hatodik osztályt. Ez a következő trimeszterre normalizálódik, de évfolyamonként mindig van 1-2 gyerek, aki évet ismétel, mert a többiekkel ellentétben nem tud belerázódni a gimibe a következő trimeszterre vagy lemarad.

A jegyek ugyanazok, mint az előző kommentben.

A bizonyítvany máshogy épül fel.

3 szöveges osztályzat van tárgyanként. Órai teljesítmény (a jegyek átlaga), órai szorgalon és ennek a kettőnekaz átlaga. Az órai teljesítmény és a szorgalon egában van, gondolj bele, ha pl valaki matekból elégséges jegyeket kap vagy bukásra áll, valószínűleg nem kitűnő a szorgalma; a kitűnő szorgalom pedig az, hogy mindig jelentkezel, mindig tudod a választ, aktív vagy, stb. Lényegében a szorgalom jegy is a tudásra épül, csak nézik az igyekezezet is. Fontos, hogy míg Magyarországon van külön magatartás és szorgalom jegy, ezt a tárgyaknál veszik figyelembe, nem általánosságban.

A bizonyítvány végére pedig ír a tanár egy összegzést a diákról, hogy pl többre is képes lenne vagy a magatartásával van gond, stb.

És ugyanaz érvényes a bukásra, mint az előző kommentben.

Folyt köv. :)

Spanyolország, 4. Rész :)

Mivel itt mar nagyok a gyerekek, ezért nincs a szokásos iskolai előadás, de 1. Gimiben tesiórán az egyik feladat, hogy csapatokban elő kell adni az osztálynak; ezzel egy kis pozitívat adnak a diákoknak, hogy visszajön az általanos suli, csak itt nem a tanár mondja, hogy mit csináljanak, hanem ők találják ki. Ebből kiindulva a kreativitást és a kivitelezést osztalyozták és elég nagy részét adta a jegynek abban a trimeszterben.

Tesin az én időmben itt volt egy változás; ugyanis általánosban úgy, mint az előkészítőben, ha tesi volt, akkor egész napra az egyenszabadidőben voltunk; gimiben csak be kellett vinni az egyenszabadidő ruhát és a sima egyenruhában voltunk. Óra elején értünk jött a tesitanár. Levitt az öltözőbe. Átöltöztünk. Tesiztünk. Óra vége előtt kb 15-20 perccel letusoltunk és visszaöltöztünk a sima egyenruhába és az egyen szabadidőruhat meg visszatettük a táskaba. Még akkor is 15-20 perccel korábban fejeztük a tesit, ha amúgy szünet jött utána, mert nem akarták elvenni a szünetünket.

Tusolni kötelező volt, aki nem tette, annak levontak jegyet.

Amikor 2. Gimis lettem, átalakítások miatt az épületben lett szabad zuhanyzó, amit az 5. És 6. Osztály használt, így mindez rájuk is érvényes volt.

Odáig 1.-6. osztályig úgy oldották meg a tesit, hogy az izzasztó tesióra az utolsó vagy utolsó előtti volt, a lightos angolos tesik meg csoportonként kéthetente napközben. Így, hogy a keményebb tesi a nap végén volt, a gyerek nem izzadtan kellett, hogy végig ülje a napot.

A Gimiben, ha nem tudtál tesizni, akkor vagy könyvtárba mentél vagy leültél valahova és le kellett írni, hogy mit (milyen gyakorlatokat) csináltak a többiek és negmutatni a tanarnak az írottakat.

1-6. -ig kb heti egy mise volt + az ünnepek, 1. Gimiben az ünnepi misék és 2. Gimitől az jart misére aki akart.

1. Gimitől volt osztalyfőnöki óra, technológia óra, ahol tanultunk informatikát, technikát (elég komoly dolgokat fabrikaltunk, pl fűrészt csináltunk, ami elégette a hungarocelt, úgy vágta el és annak a segítségével kellett építeni valamit), illetve nem tudom mi volt a neve, de olyan rajzot, ahol pl alaprajzokat rajzoltunk, meg hasonlókat - ezek voltak a melléktárgyai és a főtárgy pedig a gyárak működését és egyebeket tanította, ha jól emlékszem. Volt köztársaságtan. Évenként váltakoztak a természettudományok. 1. Gimi Biosz, 2. Gimi kémia meg fizika, 3. Gimi biosz, stb. Volt hittan, matek, nyelvtan, stb. Azt hiszem 3. Gimitől volt filozófia.

Illetve a tanítás 09:00-17:00-ig tartott (kivéve pénteken) ugyanazokkal a szünetekkel és heti 1-2 alkalommal az ebédszünet 1 órás volt, mert beiktattak egy tanórát.

6.-ban pl volt lehetőség tanulószoba vagyis az ebédszünet alatt beülhettél leckét írni az erre kijelölt terembe. A tanar kötelezhetett rá.

Gimiben pl volt egy lista, hogy kiknek kötelező a tanulószoba. Akiknek az volt, azok kaptak egy lapot, amit minden alkalom után aláírt a tanulószobás tanár. Ha a lap betelt, az ofő vagy adott újat vagy felmentette a diákot e kötelezettség alól.

Gimiben volt pótvizsga lehetőség. Ha megbuktál, tehettél egy vizsgát június végéig. Ha nem sikerült javítani és több, mint 3 tárgyból buktál vagy nyelvtan, matekból buktál, akkor évismétlés volt.

Arra nem emlékszem, hogy trimeszterenként vagy tanév végén, de volt egy záróvizsga, majdnem minden tárgyból, ami írásbeli volt és nagy részét adta a jegynek.

A 4. Gimi után volt az érettségi előkészítő. Ez két éves volt és ezt egy bankett zárta. Erről sokat nem tudok írni, mert én a kinti gimi közben hazajöttem. Az érettségi előkészítő tanarikata más volt, de volt1-2 tanar, aki a kevés óraszám moatt lejart a gimnaziumba oktatni, felügyelni, stb

Az udvaron, a folyosón és az ebédlőben egy-két ilyen felügyelő is volt, vagy olyan, akit direkt csak erre vettek fel, hogy az udvaron egy sima tanárral vagy az ebédlőben felügyelhen minket.

A Gimire (ESO) visszatérve; Gimiben büntetés gyanánt eltilthattak az óralátogatástól. Vagy bemehettél az épületbe, de a könyvtárban kellett lenned egész nap (kivéve a szünetek) vagy kitiltottak az iskolaból és, ha mégis megjelentél ott, az ofő kiterelt az utcára.

Ugyanígy eltilthattak a kirandulastól; a kirandulas idejét a könyvtárban jellett eltölteni.

Gimiben rendeztek egy napos kirándulásokat, illetve egy egy hetes tanulmányi kirandulást, amit leosztályoztak és, amiből le kellett "vizsgáznod".

3 tanár ment, a két ofő meg a kísérő tanár és beosztottak, hogy melyikünk kihez tartozik, ő osztályozott le minket.

Kb ennyi jut eszembe.

A tanárok és a diakok között szinte baráti kapcsolat volt, de azért megtartotzuk az udvaroas távolságot. A tanárokat tegeztük és a keresztnevükön szólítottuk.

Ha esetleg más is az eszembe jut, írok. :)

Hű, nem semmi ez a rendszer. Rengeteget kritizálják a magyar rendszert, de én azért megkérdezném, hogy kb mikortól "engedik el a gyeplőt"?

Mert M.o-n is jelentős probléma, hogy a szigorúbb gimi után rakásra hullanak a friss gólyák az egyetemen, mert az egyetemi tanulás, majd később a való élet, teljesen más.