Egyetemen milyenek a tanárok?

Változó. Én egy viszonylag kisebb (szóval így 100 fő alatt) szakon tanulok és van több kisebb létszámú óránk is, így a legtöbb tanár azért ismer minket, tudják a nevünk és kik vagyunk, mik vagyunk. Nálunk nagyon szeretik az óra eleji bemutatkozást, kis körkérdéseket, hogy ki kicsoda, mit szeret, mivel foglalkozik az egyetemen kívül, honnan jött stb. Én ezt személy szerint már utálom és rosszul vagyok tőle, sokszor felesleges is, de nálunk erre sok tanár rá van kattanva... volt aki egy 100+ fős előadáson is egyenként végigkérdezgetett mindenkit, vagy a másik kedvencem amikor a kötelező órán megkérdezik, hogy miért választottad. Vannak különbségek, hogy ki milyen módszerekkel és milyen elvek alapján tanít, ami nekem nem biztos, hogy tetszik vagy szimpatikus vagy segít...de szakmailag azért nem volt és nincsen komolyabb problémám velük. Nekem az pl. kimondottan nagy motivációt jelent, hogy azt látom a tanáraimon, hogy őket szerencsére tényleg érdekli is, amivel foglalkoznak és értenek is hozzá. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy abszolút jól jártam és alapvetően a legtöbb tanárom normális, korrekt, lehet tőlük kérdezni és megpróbálnak segíteni. Ha valami probléma volt, akkor azt többnyire meg tudtuk beszélni és meg tudtuk oldani. Egy-két negatív (mondjuk az elég negatív :D) élményem van csak, mert emberileg és személyiségüket tekintve már nem mindenki ennyire szuper. Kedvenc hallgatók itt is vannak, akiknek külön segítenek, sokszor dicsérnek, pushingolnak stb., és ez többnyire érzelmi vagy személyes alapon dől el (tehát nem a képességek, szorgalom stb., hanem szimpátia miatt). Ez van. Viszont volt olyan tanárom, aki mindig kiválasztotta az aktuális "kiskedvenc" mellett a "nemszeretem" diákot is és akkor beszólogatott, cukkolt, bántott stb... Volt aki annyira csúnyán beszélt velem, annyira megalázónak éreztem és bántott, hogy elsírtam magam órán és onnantól kezdve már minden órára így mentem, hogy most még mi fog történni és elegem van. Volt aki meg is akart buktatni, mert nem hitt nekem és ugyanúgy ott kiabált velem mindenki előtt, hogy én ne hazudjak, ne nézzem őt hülyének stb. Szóval rossz emlékeim is vannak, de szerencsére azért ez volt a ritkább és tényleg csak azokkal a tanárokkal volt ilyen, akiknél ez sajnos már mondhatni rendszeres volt és nem csak velem viselkedtek így. A többség azért rendes és van egy-kettő, aki leáll beszélgetni a diákokkal, érdeklődnek stb., úgymond egyenlő félként kezelnek minket. Valaki akár eljár kávézni is egy-egy hallgatóval, bár azért az ilyen szintű kapcsolat nem túl jellemző.