Vak lány kutyával vs allergiás évfolyamtárs? Kinek kell engednie?

Még 1X kérdem!

Hogyan lehetséges, hogy egy EGYETEMI ELŐADÓ, olyan kicsi legyen, hogy a két ellentétes oldalán ülő zavarja a másikat???

Ha pedig valóban ennyire allegriás a csaj, akkor szuri is van erre, de ha ez sem hat, akkor hogyan él? Utcán, liftben, munkahelyen, ... is van eb.

hát tudod mit, én is allergiás vagyok, úgy kb mindenre is, ami létezik ezen a világon és allergén lehet, de terád vagyok a leginkább allergiás, mert gusztustalan egy alak vagy.

hogy éreznéd magad, ha te látnád viszont a kérdést itt magadról:

az allergiás szaktársam folyton tüsszög és orrot fúj, nem hallom tőle a tanárt, ugye szerintetek is felháborító, hogy a betegségével együtt is megpróbál bejönni az egyetemre és tanulni?

"Hogyan lehetséges, hogy egy EGYETEMI ELŐADÓ, olyan kicsi legyen, hogy a két ellentétes oldalán ülő zavarja a másikat???"

Úgy, hogy a kérdés kamu.

Remélem, csak kamu. Gondolatkísérletnek mondjuk jó.

Allergiás vagyok kb mindenre ami belélegezhető, szerintem evidens hogy hasonló esetben az allergiásnak kell bevennie valami gyógyszert.

Meg igen, egy egyetemi előadóban lehet elég messze ülni egymástól. :)

Közlöm, hogy nem csak 100+ fős előadások léteznek hatalmas nagy előadókban, hanem vannak szemináriumok is vagy kis létszámú előadások pici osztályterem méretű vagy annál kisebb termekben is.... Nekem pl. összesen két órám volt olyan nagy előadóban, a többit mind normál méretű termekben tartották.

Egyébként nálunk ugyanez volt a helyzet csak középiskolában. Az évfolyamom egyik osztályába járt egy vak lány, aki kitalálta, hogy szeretne magának egy vakvezető kutyát és ugyanígy, ugyanezen ment a vita, mert voltak allergiásak az osztályban. Ott ugye, annyiból rosszabb volt a helyzet, hogy ott nem lehetett így megoldani az órák cseréjét, eltolását stb., mit egyetemen és tulajdonképpen egész nap együtt lettek volna. Aztán végül részben emiatt, részben más okok miatt (a lány nem volt elég önálló, márpedig egy kutyával foglalkozni kell, ki kell vinni napközben stb.) nem lett kutya. Az egyetemen nálunk is van egy vak lány, aki vakvezető kutyával jár és itt már nem zavar senkit, legalábbis én nem tudok róla, hogy bármilyen panasz érkezett volna róla valaha is. Viszont amúgy azt is hozzá kell tenni, hogy ez nem úgy megy, hogy valaki csak kutyával tud közlekedni... a kutya eleve nagyon drága, rengeteg odafigyelést és törődést igényel, meg kell tanulni "használni", szóval csomóan nem is engedhetik meg maguknak és értelemszerűen képesnek kell lenniük az önálló közlekedésre, de egyébként sem gondolnám, hogy ne lenne egyetlen egy jófej szaktárs, aki segítene (nálunk is megvannak, hogy kik segítenek kinek, mert több vak/látássérült is van nálunk). Szóval azért az a kutya nem annyira létszükséglet, mint azt az ember elsőre rávágja. Viszont nyilván mindkét felet meg lehet érteni, ezért is nehéz ez a kérdés.

#18

Igen, nekem is voltak előadásaim kis teremben. És? Még mindig el lehetett távolodni egymástól pár méterre. De a kérdező úgy írja, mintha kötelező ültetési rend lenne, mint általános suli alsóban (talán még a padtárs kezét is meg kell fogni, gondolom) és muszáj lenne egymás mellett ülnie a kutyának meg az allergiásnak. Súlyos állatszőr-allergiám van, de ha pár méteres távot tudok tartani az állattól, akkor nem lesznek tüneteim. Ez gyógyszerrel kombózva megszünteti a problémát.