Ma láttam az egyik diákom, és mióta nincs suli sokat fogyott. Nem mertem megkérdezni tőle semmit erről. Régen anorexiás volt. Hogy tudhatnám meg, hogy minden oké e vele? Finoman hogy kérdezzek rá?

Uristen de jofej tanarneni lehetsz 😍

Szuleinel probalkozz, esetleg iskolai pszichologus van?

Bocsi kedves előző valaszadok, de szerintem egy 18 éves esetében nem rögtön a szüleihez kell futni, hanem inkább vele kell beszélni.

Nekem a maradék bizalmamnak is annyi lett volna ha rögtön a szüleimhez rohant volna bármelyik tanárom. (Régen volt hasonló problémám)

19/L

Kedves 4-es, én egy szóval nem írtam, hogy a szüleinél KEZDJEN. Hanem azt, hogy akkor kérdezgesse őket, ha a lánynál gyanús, hogy gondok vannak.

Nem ugyanaz a kettő.

Mellesleg meg nem kell neki tudnia arról, hogy a szülei meg a tanár mit beszél, ha ők nem mondják el, hogy “te figyelj már, Julis néni azt hiszi, megint beteg vagy, igaz ez?”. Mondjuk nálunk elképzelhetetlen lenne, hogy ne vegyük észre egymáson, ha valaki anorexiás. De ha nem ez a helyzet, és komoly a gyanú (ne feledd, nem láttuk a lányt), igenis kérdezzen rá a tanár, jobb félni, mint megijedni. Neki erről nem kell tudni, hangsúlyozom. Ez a szülőn múlik. Egy beteg ember nagyrészt leragadja a problémát, sőt még jobban kétségbeesik, hogy valaki észrevette. Veszélyes is lehet ez a nyílt rákérdezés.

Az a sok mennyi?

Én a kényszerszünet előtt 56 kg voltam, most 52. Én se tudom miért, pedig nálam az evéssel sose volt baj. :D

Hölgyem, én nem javaslom, hogy bármilyen megjegyzést tegyen. Gondolja el, volt mondjuk 54 kg a lány, most meg 50 és kap öntől egy üzenetet, hogy lefogyott. Egy volt anorexiás fejében ez nem mindig úgy jön le, hogy aggódnak érte, hanem, hogy ő nem lehet újra 54 kg, mert ha igen, akkor arra jönnek a megjegyzések, hogy visszahízta a 4 kg-t és a "Híztál" szó egy volt anorexiás és egy anorexiás rémálma.

De persze segíteni segíthet, kérdezgetve a hogyléte felől, nesélve kicsit önmagáról, stb.

Hogy hogyan nyisson felé függ attól, hogy milyen a viszonyuk. Minél távolságtartöbb a lány, annál bátrabban közeledhet ön. De ellenkező esetben jobb az óvatosság.

Ha a lányt előtte segítette (pl adott könyvet vagy elmesélte, hogy Ön is volt anorexiás, ha ön is volt anorexiás, privát információkat osztott meg, stb), együtt mentek vásárolni az unokájának (ha van unokája) és voltak esetek, hogy például a lányt a lépcsőházában vagy a kertjébem találta vagy a háza körül akadt a lánynak mindig vagy gyakran dolga (akár egyedül, akár egy jó barátnőjével) vagy az iskolában érezte úgy, hogy a lányba nagyon sokszor belefut véletlenül, vagy a lány gyakran felkereste csak a lelkén könnyíteni az Interneten ott jobb távolságot tartani. Ugyanis azt jelenti, hogy a lány hajlamos arra, hogy idővel kialakuljon egy függőség Ön iránt (ami már lehet, megtörtént), lévén Ön ad neki támaszt, Ön lesz neki a biztos pont, ami hízelgően hathat így elsőre, de ez körülbelül annyit jelent, hogy idővel a lány éjjele-nappala Önről szól, amivel a lány nehezen bírkózik meg (szégyelli az érzéseit, de nem tudja elhallgattattni őket és nem akarja, hogy meg tudja mit érez, de nem tud úgy viselkedni, hogy ne lássa meg MINDENKI), esetleg idővel azt is észreveheti, hogy a lány már át is képett egy bizonyos határt és ez Önnek is kellemetlen lesz.Nem leszbikus lesz a kány, de a halálfélelme lesz, hogy Ön azt gondolja róla.

Szóval ez alapján keresse fel, ha aggódik. Ha a lány távolságtartó, lehet vele közvetlenebb, ha a lány NAGYON támaszkodik magára, úgy, ahogy fentebb írtam, akkor lehet nem keresném az Ön helyében vagy nagyon tömören kérdeznék rá, hogy hogy van.

Véleményem szerint egy valódi tanár, főleg ennyi idősen, már tudja, kit vagy kiket kell megkérdeznie és mit kell kérdeznie. Ha itt a gyk-n érdeklődik ilyenről, két dolog lehetséges:

1. tanárként iszonyatosan megbukott, semmit nem ért az emberekhez.

2. Nem tanár, hanem pont a diák, csak így akarja leplezni magát.

Mellékesen nem hinném, hogy egy 57 éves tanárnőnek ilyen szófordulatai, ilyen mondatalkotásai lennének. Úgyhogy bukta, kislány.